A legnagyobb haszon
Mi már elértük azt az állapotot, ahol megvalósítjuk a kölcsönös garanciát, és most már csak az a dolgunk, hogy keményebben dolgozzunk. Talán hasznos lehet elképzelni részleteiben is, mennyi mindent fogunk veszíteni, ha nem valósítjuk ezt meg. Képzeljük el, hogy ha képtelenek lennénk a novemberi Kongresszust valami másnak megvalósítani, mint egy színes fesztiválnak, és nem tudnánk ebbe a cselekedetbe belevinni az egység pontját sem.
Eldöntöttük, hogy elérjük az egységet ebben az évben, és mindig emlékeznünk kell erre a kongresszusi felkészülés során. Ha mindannyian teljesen komolyan vesszük ezt, nem probléma elérni az egységet. Akkor azok az emberek, akik kevésbé fejlettek, mint mi, szintén képesek lesznek ezt megtenni.
A csoportunk egy nagyon komoly felkészülésen ment át. Egyszerűen szembesültünk egy pszichológiai korláttal. A legnagyobb probléma az, hogy képtelenek vagyunk elképzelni ezt a fogalmat, ezt a célt. Folyamatosan arra kell gondolnunk tehát, hogy mit veszthetünk,
– gondolkodjunk a veszteség vonatkozásairól és a nyereségről- és akkor az aktuális veszteségünk sokkal nyilvánvalóbb lesz.
Mi már egy közös rendszerhez kapcsolódunk; csak fel kell fedeznünk ezt az állapotunkból. Ezen a relatív feltáráson kívül, semmi más nem történik. Minden itt van már! Ez az egész világ számára fontos, de a számunkra még fontosabb, mert mi egy hatalmas felkészülésen mentünk át.
A spirituális rendszer közelebb került hozzánk; mi húztuk közelebb magunkhoz ezt, és toljuk magunkkal együtt. Már elkezdett felszínre kerülni a mélyből, és egyre közelít felénk. Most már csak keményebben kell dolgozni a feltárásához. Sokkal egyszerűbb lesz dolgozni, az első feltárás után. A legnehezebb rész azonban, az első fokozatra emelkedés.
kn
