Az életünk Fénye
Kérdés:
Amennyiben a Zohár csakis a lelkek közötti kapcsolatok fajtáiról beszél, akkor mi az a Fény amit felfedezünk?
Válaszom:
A Fény a közöttünk levő kapcsolat érzete. Semmi mást nem fedezünk fel.
Amennyiben nincsenek változások a közöttünk levő kapcsolatokban, akik részei vagyunk a közös léleknek, akkor nincs Fény, és nincs élet érzete. Minden halott. Más részről amennyiben a Kli részei, tagjai megállás nélküli változásokat éreznek a közöttük levő kapcsolatokon belül, ez azt jelenti hogy élet folyik keresztül a Kli-n, edényen, létezik a Fény a lélekben. Mivel különböző egymásba fonódások, és egyesülések történnek a részegységek között, ezek a változások adják az élet érzetét az edényen belül.
Amennyiben azok akár egy pillanatra megállnak, minden csendessé, és halottá válik, de amennyiben minden változik, az a Fény érzetét kelti, az élet érzetét a testen, a lelken belül. Ennél fogva hibás azt gondolni, hogy a Fény az valami külső, idegen dolog, vagy hogy az az edénybe valahonnan kívülről jön. Mindennek ellenére mi így írjuk, festjük mindezt le rajzainkon annak érdekében, hogy sematikusan elmagyarázzuk a jelenségeket melyek a Kli-n belül történnek, adakozást és megszerzést, a belsőt és külsőt. Mi a Fényről mindig az edény viszonylatában beszélünk.
Ennél fogva az élet érzése azt jelenti, hogy mi folyamatosan új arculatait fedezzük fel egységünknek, és állandó változásokat érzékelünk a közös Kli (vágy, edény, vagy lélek) különböző részei közötti kapcsolatokban.
hzs
