Míg a Fény dolgozik rajtunk
Kérdés:
A Zohár Könyve segítségével szeretnénk érezni a függetlenségünket a szellemiség elérésében. Hogy lehet a belső igényünket növelni a Gyűlés előtti napokban? Mit tehetünk még?
Válasz:
Nem tudunk napi 24 órában a belső igényben maradni. Ez érthető. Ez a dolog természete, hisz minden javítás a Fény ki és bejövetelén alapul, amint írva van: “Ciónből – a Kijövésből – jön ki a törvény”
Tehát a kérdés jogos: “Hogy érezhetjük minden percben, hogy felfelé megyünk? ” de az is írva van, hogy “a teremtő angyalai felmennek és lejönnek.” Mind a felmenet mind a lemenet idején tudnunk kell, hogy haladunk. tehát jó a folyamat maga.
Ha az ember érzi, hogy nem egész nap ragaszkodika célhoz, a csoport egységéhez, s nem teljes szívével csak a társak egyesítésén csüng, azon, hogy “kilépjen” magából, az egójából, és elérje a teremtmények szeretetét és a teremtőét , akkor ezt el kell fogadni. Ugrások, felmeések, felső kapcsolat ez mind dolgozik a lentin és sokféle szerkezetet változtat benen. Ilyen ez a munka.
csak ha részt veszünk a felső tetteiben legbelül, magunkban, akkor vagyunk már túl az embrió állapoton (Ibur) vagy a szoptatós állapoton (Yenika), s már elértük az érett szintet (Gadlut) amikor azonosulunk a Felsővel és társként működünk már együtt. Akkor mondhatom már, hogy akár fel, akár lefelé haladdok, a Felső tettei nincsenek már elrejtve előlem, s együtt dolgozom Vele, munkamegosztásban.
Addig azonban a Fény dolgozik rajtam, és nem tudom, miért nem érzem és nem tudom, mi is van velem. Hirtelen pár óra múltán tudatlanná lettem, aztán újra felébredek. Ezeket látni kell, hogy rendben vannak így. Amikor résztveszünk a munkában igazán, akkor megértjük. de a szenvedés, hogy mindig ebben az állapotban maradjunk, ez mindige lőre lök minket.
kgy
