Dr. Michael Laitman

“Állatok” nem tartoznak a házhoz

Küldve:

Mit kellene tennünk az „állati” vágyainkkal? Ki kell elégeítenünk őket, vagy meg kell őket szorítani?

Válasz:

Semmit nem kell velük tenni. Csak békén kell őket hagyni. Hagyjuk az állatot füvet legelni, ahogy az hozzá való viselkedés. Ha ez lehetővé teszi a bennem lévő embernek, a missziójával összefüggő cselekvést, akkor a személy használhatja az állati részét helyes módon, amikor az csak szükséges, és hagyhatja a saját eszközeiben létezni az idő hátralévő részében.

El vagyok választva a „szamártól” és eközben végezhetem a saját munkám. A bennem lévő embernek létre kell hoznia egy kapcsolatot a többi emberrel. Azon dolgozom, hogy ezt a belső embert felemeljem. El fog jönni az idő, amikor a bennem lévő állatra irányítom a figyelmemet, azonban most csak egyszerűen megadom a számára, ami szükséges

Mindezek után, nem szeretném feldolgozni a tehenet sültnek vagy salátának. Megvan a maga legelője és boldogan falatozhat ott. Ha helyesen kezeljük az állati testünket, nincs szüksége semmilyen mértéktelenségre. Ellenkezőleg, minden mértéktelenség árt neki. Egy állatnak kizárólag arra van szüksége, ami támogatja a természettel kialakított egyensúlyát.

Ezért felkínáljuk számára a életszükségleteket és „kinn hagyjuk a legelőn.” Ha valakinek a fejében „sóvárgás van az ég után,” a spirituális beteljesedésre akkor a belső állat nem kíván tőle semmilyen extra dolgot megkapni, és nem is akar kitörni a a kerítés mögül. Mindezek után, tudjuk, hogy minden mértéktelenség forrása bennünk, valójában az emberi szinttel függ össze.

kn

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,168 seconds.