Dr. Michael Laitman

„Állatok” nem tartoznak a házhoz

Küldve:

Mit kellene tennünk az „állati” vágyainkkal? Ki kell elégeítenünk őket, vagy meg kell őket szorítani?

Válasz:

Semmit nem kell velük tenni. Csak békén kell őket hagyni. Hagyjuk az állatot füvet legelni, ahogy az hozzá való viselkedés. Ha ez lehetővé teszi a bennem lévő embernek, a missziójával összefüggő cselekvést, akkor a személy használhatja az állati részét helyes módon, amikor az csak szükséges, és hagyhatja a saját eszközeiben létezni az idő hátralévő részében.

El vagyok választva a „szamártól” és eközben végezhetem a saját munkám. A bennem lévő embernek létre kell hoznia egy kapcsolatot a többi emberrel. Azon dolgozom, hogy ezt a belső embert felemeljem. El fog jönni az idő, amikor a bennem lévő állatra irányítom a figyelmemet, azonban most csak egyszerűen megadom a számára, ami szükséges

Mindezek után, nem szeretném feldolgozni a tehenet sültnek vagy salátának. Megvan a maga legelője és boldogan falatozhat ott. Ha helyesen kezeljük az állati testünket, nincs szüksége semmilyen mértéktelenségre. Ellenkezőleg, minden mértéktelenség árt neki. Egy állatnak kizárólag arra van szüksége, ami támogatja a természettel kialakított egyensúlyát.

Ezért felkínáljuk számára a életszükségleteket és „kinn hagyjuk a legelőn.” Ha valakinek a fejében „sóvárgás van az ég után,” a spirituális beteljesedésre akkor a belső állat nem kíván tőle semmilyen extra dolgot megkapni, és nem is akar kitörni a a kerítés mögül. Mindezek után, tudjuk, hogy minden mértéktelenség forrása bennünk, valójában az emberi szinttel függ össze.

kn

Szólj hozzá

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

71 queries in 0,136 seconds.