Az adakozás csodálatos szikrái
Mivel az ősi Babilon idejében voltak olyan emberek, akik “Isra-El,”nemzetéhez tartoztak, ami a Teremtőre való vágyakozás birtoklását jelenti már abban az időben is. Számuk, a történelem menete során növekedett, mivel a lelkük kölcsönösen összekapcsolódott egy közös lélekké. Ezért, az a sok ember, aki folyamatosan kereste a spirituális megváltást, ami az egoisztikus kapni akarás minőségének feladására, és az adakozás elérésére irányuló vágyat jelenti.
Mindannyiunkban van egy belső harc, amely az “Isra-El” elérésére irányuló vágy – amely a szeretet elérésére és adakozásra törekszik, és a többi vágyunk között, amelyek még csak hallani sem akarnak adakozásról, és egységről. Ezen a módon, az ember folyamatosan egyensúlyozik a két oldal és a két erő között.
Amikor a valódivá válik, az adakozásra irányuló vágy, amikor aktív lesz a spirituális szikra, amely megmaradt a törésből, a személy nem lesz képes többé, az egoizmus által elárasztva létezni, még azokban a vágyaiban sem melyek „a világ nemzeteit alkotják.” A spirituális szikráknak szükségszerűen ki kell áramlaniuk ebből az állapotból.
Először, lezuhannak, és összekeverednek a hatalmas, egoisztikus vággyal, mintha beledobták volna őket a levesbe és hagyták volna ázni benne, majd kivették volna őket, egy közös vággyal, (Aviut vagy keménység) ha már jól „átitatódtak”. Más szavakkal, a szikrák (GE) visszatérnek a helyükre, de most már körül vannak véve vágyakkal, melyek saját maguk által csatlakoztak ehhez. Ezt nevezzük AHP de Aliyah (az emelkedéshez).
Azonban, ameddig Izrael vágyakozik a Teremtőre, és el van merülve azokba a vágyakba, melyeket, a „világ nemzeteinek nevezünk,” nem lesz nyugodalma, és állandó nyomás alatt lesz általuk, amelyek mint idegen testet nyomják az emelkedés felé, és ezzel a korrekció végrehajtására. Ennek a vágynak az erőterében lenni, úgy is értelmezhető, mint kivonulás, ami alatt az emelkedést és a korrekciót kell érteni, mint megváltást.
kn
