Dr. Michael Laitman

Egy vágy két szándékkal

“És gyermekek birkóztak a hasában” (Genezis, 25:22). Ez a szándékokra utal. A teremtő teremtette a kapás vágyát és semmi nem változott ebben.

Ahhoz, hogy függetlenek legyünk, az élvezetvágyat el kellett rejteni. Annyira tárul fel (noha érezzük, itt van az orrunk előtt), amennyire képesek vagyunk vele megbirkózni.

A “megbirkózás a vággyal” azt jelenti, hogy Ézsaó-t, az Egót helyettesítjük, mert rossz környezetből ered, Jákóbbal, az önzetlen altruista  szándékkal, mely a jó környezetből ered. A megfelelő környezetet kiválasztani ez a szabadságom. A vágy érintetlen marad.

Ha ki akarok javítani mondjuk 10 egységnyi egoista vágyat, mely feltárul bennem, akkor Fentről ehhez mindenféle szereket kapok, orvosságokat. A rossz környezetből a jóba átmegyek, kiteszem magam a csoport hatásának, a könyv, a tanár befolyásának, amíg ők lesznek számomra teremtővé. Vagyis mögéjük vetítem a felső Erőt, és felfogom, hogy a teremtőn kívül nincsen más.

A környezetnek hála és rajta át a teremtőnek hála, képes vagyok a szándékomat megváltoztatni. Előzőleg ha adtam, a visszakapás miatt tettem, de most képes vagyok a megszorítást (Tzimtzum) alkalmazni a szándékomon, s a szándék által befolyásolt vágyon is. A Fény segít, elkezdek az adás szándékával adni, s később már a kapás is adás céljával lesz.

Minden vágy kettős szándékú: saját magáért akar kapni, vagy a társaknak akar adni.

Ez az oka a birkózásnak s ebben döntő szerepe van a környezetnek. Hogyan ébred fel bennem Ézsuó és a Jákób? A szándékom iránya a kapás vagy az adás?  E kettő a vágyért küzd az emberben: “birkóznak a hasában”.

kgy

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,761 seconds.