A gyengeségünk ereje
Kérdés:
Hogyan érhetem el a Teremtőt sokkal gyorsabban az imáimmal, a megítélése nélkül?
Válasz:
A Teremtő nem foglalkozik azzal, hogy valaki megítéli Őt vagy sem, Az sem probléma, hogy valaki áldja, vagy elítéli Őt. Ami fontos a számára, hogy a személy nem feledkezik meg Róla. Nem szabad elfelejteni, hogy a Teremtő létezik, hogy Ő jó, aki jót tesz, és hogy Ő az oka mindennek, ami történik valakinek az életében.
Ezért nincs jelentősége, mit kap valaki, mert pillanatnyilag ez a legjobb, amit kaphat. Sőt, ennél többről van szó, mert ez hajtja a cél felé. Még ha a megtapasztalása ennek félelmetes is, megkapja hozzá a személy annak a megértését is, hogy ez szükséges, tehát ettől a ponttól a célra való irányultság is megvalósul.
Hogyan tudom magamat a célra irányítani? Csatlakozom a csoporthoz. Hogyan tudom a köteléket kiépíteni a csoporttal? Különböző cselekedeteken keresztül tudom ezt megtenni. Mi jön ebből ki? Még erősebb vágyakat kapok a csoporttól. Most már azonban itt van mindez, ahol fel fogom ismerni, hogy semmire nem vagyok érdemes, és nem leszek képes fejlődni.
Az erőteljes vágyat a csoporttól kapom, és láthatóan, egy ellentétes választ fog előidézni. Hogy lehetséges ez? Vegyünk egy húszfős katonai szakaszt például, mindegyik támogatást kap mindenkitől, és a csapat, mind a húsz ember erejével megerősítve megy a harcba.
Azonban a Kabbalista csoportban ez teljesen másképp működik. Ahelyett, hogy megsokszoroznánk egymás erejét, egymás erejével, és ezt vinnénk a harcmezőre, én húszszor gyengébb vagyok, mialatt a cél, húszszor alaposabbnak tűnik a szememben.
Azt hisszük erősebbek leszünk, a csoportba való belépéssel. Valójában gyengébbnek fogjuk magunkat érezni, de ugyanakkor szétterül köztünk a cél fontossága. Most már látom a célt, mintha hipnotizálna engem, de… világosan látható, hogy nincs esélyem elérni.
Ez pontosan ellentétes a mi világunk történéseivel. A csoport támogat engem annak a demonstrációjával, hogy ez a kívánatos állapot. Nekem ezt el kell érnem, de a Teremtő „nem fog nem fog a lábaimra koppintani” is nem fog „hidegen összetörni,” „nem hagy meghalni a harcmezőn.”
Az ő idejükben, az Izrael földjére kiküldött felderítők beleestek ebbe a fajta csapdába. Izrael népének összes bűne (vagy azoké, akik törekedtek a Teremtő felé) le van írva a Tórában, és amit kizárólag azért követtek el, mert az emberek képtelenek voltak értékelni, felfogni, a saját benyomásaikat, a csoportot, a Teremtőt, és a célhoz vezető utat, amely emeli őket.
A kimerülés ellenére, a cél nagyon emelkedett, és alapos a szememben. Most eljön az idő, amikor a kimerülés miatt, jogunk van könyörögni: „Hol van a Fény? Megígérted nekünk!” A Teremtő szeret bennünket, amikor kérünk Tőle, és ez így van az írásban: „ A fiaim legyőztek engem.” Akkor megkapjuk a megerősítést.
Ezen a módon, a gyengeségeink és a cél fontossága mentén, a csoport átadja a sikerbe vetett hitet mindannyiunknak.
kn