Meghallgattatik
Ismert tény, hogy az erőfeszítéseink és a könyörgésünk önmagában nem segítenek. Ezek ugyanolyanok, mint egy csecsemő sírása, ahol szükség van valakire, Aki meghallja; egy anya, Bina, vagy Teremtő.
Egy sírás csak akkor hallgattatik meg, ha az helyes könyörgés, amikor az igaz cél, az egység elérésének, az adakozás erejének megszerzése irányába mutat. Ezért kell összekapcsolódnunk annak érdekében, hogy megteremthessük azt a vágyat, amely kifejezetten az adakozásra irányul közöttünk, és akkor együtt tudunk a Teremtőért sikoltani.
Ezért olvassuk a Zohárt együtt, azt kívánva, hogy összekapcsolódhassunk, még ha csak az interneten, vagy televízión, vagy más kommunikációs eszközön keresztül át. Nem lényeges, hogy most még a kapcsolatunk egoisztikus, mert mindannyian azzal a vággyal vagyunk áthatva, ami saját magunk érdekében nyilvánul meg (Lo Lishma). Készen állunk a kapcsolatra, bár még előnyt akarunk szerezni ebből. Ez megfelel a természetünknek, nincs értelme mást hazudni magunknak.
Egoisták vagyunk, és mindenki közülünk megérti, hogy azért kapcsolódunk másokhoz, hogy valamilyen előnyt szerezzünk ebből. Különben egyikünk sem lenne képes a legkisebb cselekedetre sem, és nem lenne energiánk magára a kapcsolatra sem.
De ezek a fizikai kapcsolatok (fizikai, vagy virtuális találkozók, amikor egyidőben ugyanarra gondolunk) kizárólag azok akciók, amely megengedett a számunkra. Ennek az oka az, hogy most még csak fizikai akciókra vagyunk képesek (ezek az úgynevezett az egoizmusunkon belül végrehajtott akciók)
Ezen cselekedeteken kívül, szükségünk van a Felső Reformáló Fényre, a Körülölelő Fényre (Ohr Makif), hogy befolyásolja az egoista összekapcsolódásunkat. Azért nevezzük úgy, hogy körülölelő, (Makif) mert távolról ragyog ránk, a következő állapotunkból, a korrigált vágyainkból, a “Lishma” vágyakból, am birtokolja az adakozás szándékát.
Tehát ha valóban törekszünk továbblépni, magunkra vonzzuk ennek a befolyását, mert mi a természet (a Természet) fizikai törvényinek világában élünk. Magunkra vonzzuk ezt a Fényt, a Zóhár olvasásával, mert olyankor ugyan öntudatlanul, de a következő fokozatunkhoz kapcsolódunk.
kn
