Végre áttörném a Makszomot!
Kérdés:
Amikor áttörjük a Makszomot (a szellemiségtől elválasztó torlaszt) , ez együtt vagy külön történik?
A válasz:
A Makszom potenciális határ. Ha a társakkal szándékozom egyesülni, és a távolság helyett nagyobb közelségre vágyom velük, és minden erőmmel a különbség legyőzésén dolgozom, de ezzel tehetetlen vagyok, és akkor a Teremtőhöz fordulok, és áttörök a Makszomon. Vagyis megmarad az egóm, de fölé szeretnék emelkedni, noha korábban ezt nem vágytam és elfogadtuk a a jelenlétét magunkban.
Ilyen volt ez a Makszom előtt. Fölötte két társulási forma van : „adni az adáért” , a Bina szintje és a „kapni az adásért”, ami a Hochma és a Keter szintje.
Tehát hol realizálom a Kakszomot? A köztünk lévő társulásban, kapcsolatban. Ebben nem vagyok alávetve a külső akcióknak, a kifejezései a személyes eőszereteteknek, kedveknek. Csak belül dolgozunk. Képeznem kell egy belső késztést hogy társulni akarjak a közös vágyon belül, hogy szeretet-szikráink kapcsoljanak össze.
Ha összekötjük a szeretetadó-szikráinkat, azok az Irgalom Fényének hordozó kelyhei lesznek és bennük van a Hafec Heszed (a szeretet kedvelése az önzés felett.)
Ekkor kezdi az ember észlelni a Felső Fényt mely mindenen uralkodik, az adást, a szeretetet.
Ugyanaz az állapotunk és nem kell átmennünk egy másik galxisba vagy más dimenzióba. Köztünk van a szeretet Fénye, csak ninc shozzá hordozó-edényünk. Minél közelebb kerülnek a szíveink, annál több szeretet-fény jelenik meg köztünk. És vágyni fogjuk a kölcsönös egymásrafigyelést, adást, szeretet.
kgy
