Tanuljuk meg az Adás szeretetét
Azt a tant, ami öröm s hiányérzet nélküli beteljesedésnek, örök kényelem érzetnek az elfogadását tanítja, az Elfogadás (kabbala) Tanának hívjuk. Ez a tan a jóhoz való kapcsolódást javasolja, hogy így lehet kényelmes életet elérni. Hiszen ez az igazi vágyunk és természetünk az önzőségünk fölött.
Nem kell elrejteni és feldíszíteni magunkat, vagy becsapni magunkat. Ellenkezőleg, fel kell fedezni, mit érdemes megvágyni, s fel kell tárnunk a legnagyobb vágyunkat s hogy az milyen örömet hozhat. Ezért tárul fel előttünk az Elfogadás (kabala, kapás) tana , hogy a helyes vágyat, a helyes célt vágyjuk (a teremtő, az adó, szerető ismeretét) és ragaszkodjunk ehhez.
Hogy érzékeljük a teremtőt, az Adót, tudnunk kell valóságosan érezni ennek örömét, s ez akkor lehetséges csak, ha alakilag azonossá válok a teremtővel, az örömadóval. A Tóle való öröm-elfogadás azt jelenti, hogy megértem és érzem Őt. Ez azt jelenti, hogy olyanná kell váljak, mint Ő, azaz adóvá kell váljak, szeretővé. Ehhez előbb meg kell ezt értenem, s aztán megkapom az élvezetét.
Amilyen mértékben alkalmazkodom Hozzá, hogy hasonuljak Hozzá, olyan mértékben tudom érezni őt és élvezni Őt. Tehát munkánk lényege, hogy hasonlóvá válunk a teremtőhöz, az Adóhoz. Minél jobban hasonlítok Hozzá, annál közelebb vagyok Hozzá,s annál jobban értem Őt.
Ha bele akarok olvadni bizonyos örömökbe, akkor szeretnem kell őket. HA bele akarok olvadni a teremtőbe, az Adóba, részévé kell váljak az adásnak, szeretnünk kell ezt a képességet, késztést.
Hogy lehet ezt elérni? Erről szól az Elfogadás (kapás, kabala) tana. Amint megtanuljuk szeretni az adás és szeretet késztését, azonnal megértjük és megérezzük és élvezzük magunkban a teremtőt, az Adót.
