Az előrehaladás kimeríthetetlen eszköze
Minnél erősebben lépünk egységre annál több szikráját vagyunk képesek az adakozásnak benne foglalni a megszerzés tulajdonságába. Lényegében azáltal hogy az egységen dolgozunk, mi ezen tulajdonságok kombinációján dolgozunk.
Mi képtelenek vagyunk az élvezet iránti vággyal annak tiszta formájában dolgozni. Amikor közel kerülünk ahhoz, mi látjuk hogy az egyátalán nem alkalmas arra hogy adakozással dolgozzon. Szóval mit tehetünk azzal figyelembe véve azt hogy az ellentétes természettel rendelkezik?
Ebből az következik, hogy nincs lehetőségünk, hogy megszerezzünk az adakozás érdekében, és ez azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek élvezetet adni a Teremtőnek. Egy határvonal áll a Teremtő és a teremtmény között, blokkolva a teremtmény erőfeszítéseit hogy kölcsönös adakozáshoz jusson.
Az egyetlen lehetőségünk a tulajdonságok kombinációja. Hogyan vagyunk képesek minderre? Fel kell emeljük a Malchut-ot, és benne kell azt foglaljuk a Bina tulajdonságában.
A mi munkánk ugyanerre az alapelvre épül: a személy a csoporthoz viszonyítva olyan mint Malchut a Bina-hoz viszonyítva. Azáltal hogy a személy a csoport tagjává válik, lenullázza magát hasonlóan ahhoz ahogy a Malchut lenullázza magát a Bina előtt.
Nem számít milyen fajta emberek vannak a csoportban, és hogy ők vajon már elértek valamilyen spirituális tulajdonságot vagy sem. Azáltal hogy visszautasítja magát, a személy megkapja a Felső Fényt rajtuk keresztül. Azt nem külső tulajdonságaiktól kapja meg, hanem belső lényegüktől amely már korrigálva van bizonyos értelemben.
Ezáltal a csoport az egy kimeríthetetlen eszköz, színtiszta Bina. Azáltal hogy lenullázom magam, én bármit megkaphatok azon keresztül. Amennyiben én kicsiny vagyok, akkor a Körbevevő Fény kis hatását kapom meg a csoporttól. Amennyiben nagy vagyok, akkor hatalmas Fényt kapok meg a csoporttól, mely képes engem korrigálni. A csoporttal szembeni attitűdömmel én határozom meg mi a csoport számomra.
Mindez nem a barátokon múlik. Lehet hogy ők teljesen kezdők akik csak most találkoztak a Kabbalával, mégis azáltal, hogy meghajtom magam spirituális állapotuk előtt, én behatolok, és ráhangolom magam az ő korrigált állapotukba még akkor is ha ők még nem kezdték el korrigálni magukat.
Mi már mindannyian amúgy is a végső korrekcióban vagyunk, ennél fogva az én barátaim iránti attitűdöm által képes vagyok felébreszteni, és feléleszteni bármely közbülső állapotot mely oda vezet. Minden rajtam múlik és nem rajtuk. Én magam határozom meg a szintet amelyen én aktivizálom struktúrámat, melynek a “csoport” a neve.
És akkor a barátok szeretete a Teremtő szeretetévé változik. Az irántuk való megfelelő attitűd a Teremtő iránti megfelelő attitűd. Én nem vagyok képes elmozdulni a barátaimtól és bármit is adni a Teremtőnek azon túl, amit nekik adok.
A csoport az az eszköz mely segít maga “megformálásban” azáltal, hogy magának az adakozás formáját adja. Azáltal hogy vágyaimat átfolyatom a csoporton, az olyan mintha én módosítanám őket és akkor képes vagyok a Teremtőhöz a megfelelő módon fordulni.
hzs