A legmaterialisztikusabb megközelítés
A Zohár nem beszél a fizikai halálról. Az az élvezet megszerzésére irányuló vágyról beszél, mely korrigálódik és eléri azonosságát a Teremtővel. Az egyszerű ember nem érte még mindezt el.
Amikor a személy a spirituális világban dolgozik, rendelkezik a jobb és bal vonalakkal (két “angyal”), melyek között felépíti a középső vonalat. Az én Egóm, Fáraóm a bal oldalon áll, míg a Teremtő, a Fény a jobb oldalon található.
Én létrehozom spirituális edényemet (Kli) egy szűrővel annak mértékében, amekkora mértékben képes vagyok ezt az élvezet megszerzésére irányuló vágyamat átváltani a közéső vonalra, és magamra vonni a Fényt a jobb oldalról, a megfelelő szándékot vágyam irányában.
egó vágy,lélek a Fény,szándék, a Fény,a Teremtő
ez a világ
A szűrő az adakozás iránti szándék, míg az edény az azon belül elhelyezkedő vágy. Ilyen módon én felépítem magam ezen két erő által, és én vagyok a harmadik elem. És akkor én elkezdek a spirituális valóságban létezni. Ahogy én felébresztettem ezt a “harmadikat”, a vágyat a megfelelő szándékkal, az azt jelenti, hogy megszereztem a lelket.
Azonban amennyiben én azt nem ebből a két erőből építettem volna, akkor nem rendelkeznék semmivel azon az egy ponton túl, ahol semmit nem érzek. Mindaz egyszerűen egy apró vágy, mely tőlem teljesen független, a “vágy a semmiből” (Mi Ain).
Írva van a Zohárban, hogy meg kell öljük az önző vágyunkat. MI a Fényt annak irányába vonzzuk, megöljük azt, és elhozzuk azt az adakozás iránti szándékhoz. Ez leszünk mi, az élő “mi”, más szóval a mi élő énünk.
Mindez csakis a megfelelő környezet segítségével történhet, melyet úgy hívunk, hogy a “Szent Társaság, közösség” (Hevra Kedusha) mivel az segít minket önzőségünk eltemetésében. Ilyen módon mi megkapjuk az örökkévaló lelket, egy részt mely azonos a Teremtővel.
MI magunk készítjük ezt, és ha nem tesszük ezt akkor nincs lelkünk. Mi az élet vonala alatt létezünk, ebben a világban, ahol semmi mással nem rendelkezünk mint az állati testtel (Homer, anyag az ugyanúgy hangzik, mint Hamor, szamár). Ez a legmaterialisztikusabb megközelítés.
hzs
