Amikor készen állsz arra, hogy magasabbra ugorjál
Mi a kongresszusi felkészülést hónapokkal előtte elkezdtük, elképzeltük ahogy összekapcsolódunk a többiekkel, hogy megtörjük Egónkat, és elérjük az egységet. A spiritualitásban a személynek állandóan a tökéletességre kell törekednie, bármi ennél kevesebb az lehetetlen. Végül is hogyha mi az asztalra akarunk ugrani, akkor az asztal fölé kell irányítsuk magunkat, és akkor majd az asztalra landolunk. Mindenre ez vonatkozik.
Mi meghatároztunk egy célt magunknak a kongresszuson: hogy elérjük a Teremtő felfedezését. Természetesen minden nap ez kell hogy a célunk legyen. De ezennel valóban erre aspiráltunk, és ezért tettünk egy hatalmas lépést előre. Mi egy új státuszt értünk el. Egy új Kli-t (edényt) hoztunk létre amelyben a kapcsolat, egység, a cél és a cél elérésének módja már megjelent.
Néhányan úgy érezték, hogy jóval közelebb kerültek hozzá, míg mások nem annyira. Néhányan mindezt az edény oldaláról érzékelték, és néhányan már a Fény oldaláról. Azok akik még nem érezték hogy ők részei ennek, megszerezték a gonosz felismerését, ők felfedezték mennyire nem korrigáltak még.
Mi számtalan különböző állapotot éltünk át együtt. Mi felfedeztük hogy a környezet a személyt befolyásolva képes vele bármit megtenni, mivel a személy az teljesen a környezet befolyása alatt van.
Természetesen még hiányzik számunkra a környezet állandó behatása. Természetesen egyenlőre még nem vagyunk képesek eltörölni magunkat a környezettel szemben. És természetesen a környezet még nem mutat egy elég erős hatást, hogy mindenki irányát meghatározza.
Azonban mi valóban létrehoztunk egy kapcsolatot egymás között. És úgy gondolom, hogy hamarosan mi elkezdünk egyre több beteljesülést felfedezni azon belül.
A 2010-es Nemzetközi Kabbala Kongresszus Záró beszédéből, 2010 november 11.
hzs
