Mit áll a hatalmunkban megtenni?
Kérdés:
Hogyan erősítsük meg az összes barát felelősségét a kölcsönös garancia tekintetében?
Válasz:
Ha a Fény nem befolyásol engem, megfelelő mértékben, és nem visz el engem abba az állapotba, ahol elkezdek törődni a barátaim állapotával, akkor én valóban gondolok rájuk? Soha! Más részről, ha kapok egy felébresztést a Fénytől, hirtelen érzem ezt a vágyat. Tehát vagy van ez nekem, vagy nincs. Azonban közre kell működnöm abban, hogy megkapjam.
Ezért nem rágom magam azon, hogy nem szeretem a barátaimat. Nem szeretem őket, nem törődöm velük, nem gondolok rájuk, mivel nem kapcsolódom hozzájuk. Ennek az állapotnak a megváltoztatása érdekében, a Fény befolyására van szükségem. Ha ez hatással van rám, nem kell pontosan meghatároznom, pontosan hogyan is okozza a változást.
Jelenleg nem szeretek senkit, de a Fény megérkezik és hirtelen én szeretni fogok. Miért van ez? Nem tudom; a Fény csinálja. Csak a befolyásának a felébresztésére van szükség minden más csak következmény. Azonban több vágyat, aggodalmat és törődést ad nekem, mint amennyi van bennem.
Ezért, a legfontosabb dolog, a Fény felébresztése, és ez csak a közös tanulás során történik meg. Várjuk pontosan a tanulás miatt várjuk ezt a megnyilvánulást, mivel nincs más eszközünk. A tanulás során, együtt gondolunk arra, hogy „Mikor fog a Fény végül megváltoztatni és egyesíteni bennünket?” Ez a közös szándék.
kn
