Mi inspirál engem?
Mindig meg kell keresnem a legkényelmesebb módját annak, ami segíthet engem hogy amilyen gyorsan csak legyek inspirációt kaphassak a cél fontosságának irányában. Ez képessé tesz engem arra, hogy inspiráljak a „hely” felé, vagy az „egység cseppje” felé, ahol később én felfedezem a Teremtőt. Ebben a tekintetben minden jelenlegi állapotomtól függ. Különböző Resimók (spirituális gének, emlékképek) jelennek meg állandóan bennem. Alapvetően én a szándékot egy eszméletlen, ködös, „száraz” állapotból kezdem megépíteni, az érzés vagy értelem egyetlen cseppje nélkül.
Ezáltal nekem fel kell ébrednem ebből a kábulatból, hogy én egy olyan hatalmas vággyal égjek, hogyha nem vagyok képes ebben a pillanatban felfedezni azt amiről a Kabbala könyvei beszélnek, akkor még „a halál is jobb”, mint az élet elérés, megértés nélkül.
Meg kell keresnünk és használnunk kell mindent ami izgatottá tehet minket, képes minket megérinteni. Néha a csoport segít az egységre, kölcsönös garanciára, és felelősségre emlékeztetve engem. Néha a Teremtővel kapcsolatos gondolatok inspirálnak, mint egy csodálatos és izgalmas cél. Néha maga a cselekedet inspirál, és a munka hogy egységre lépjek a barátokkal a zavarok ellenére. Szükséges, hogy állandóan keressük azokat az eszközöket, amely egy megoldhatatlan spirituális követelést hoznak létre számunkra miközben mi a Kabbala könyveit olvassuk a lecke alatt.
Az ezen szövegek iránti megközelítésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Alapvetően van okom panaszkodni. Egyrészről amennyiben nem értem meg a szöveget egyátalán, akkor nincs mibe belekapaszkodnom. Másrészről amikor elkezdek a tartalomra koncentrálni, akkor az értelmet érzem, és elvesztem a szándékot.
Ezért írja Báál HaSzulam a következőket 17. levelében: „A legjobb számodra, ha megtartod a célt, és a Házigazda irányába aspirálsz. Végül is az aki nem ismeri a Házigazda útjait, és a Házigazdához vezető irányt, azaz a Tóra titkait, akkor hogyan lenne képes Őt szolgálni? Ez a középső vonal legbiztosabb garanciája, a három vonal közül.”
Mi arra aspirálunk hogy megértsük mit is kell tennünk, azt kérdezve: „Add meg nekünk az értelmet, add meg nekünk az erőket, irányítsál minket, adjál magyarázatot nekünk, mutassál nekünk példákat, hogy mi megfelelően cselekedhessünk.” Mi mindezt követelhetjük a Teremtőtől, ahogy a kis gyermek követel a felnőttől. A gyermek oldaláról csak a követelésre van szükség, míg a felnőtt nyújtja neki mindazt ami szükséges. Én begyűjtöm a vágyakat a csoportban, a barátaimtól. Itt található szabad választásom.
Felülről én megkapok mindent amire szükségem van a spirituális úton, a követelésen kívül, melye magamnak kell kifejlesztenem. Mindaz csak akkor jön majd amikor én inspirációt kapok a környezettől a cél fontossága által. És akkor az inspiráció kitör majd a szívből és én a Házigazga irányába fogok aspirálni teljes erővel annak érdekében, hogy megtanuljam hogyan szolgálhatom Őt.
hzs
