Semmi mást nem akarok csak a Fényt!
Mi mindannyian a Fény eredményei vagyunk, ezért nekünk el kell érnünk a Fényt. A legerősebb vágyaink összessége, az imáink, sóvárgásunk a Fény irányába van célozva.
Tudat alatt kizárólag erre vágyunk, és igazából egész életünk során nem marad semmink csak ez. Minden más élvezet és örömforrás, mint élelem, ruha, új autó, és minden más a Fénytől jön! Ezeket egy bizonyos formában érzékeljük, valamilyen típusú élvezetnek, mint például egy autó, egy gyermek, család, melegség, mozdulatlanság, csodálatos látkép, és így tovább. Azonban ez tény, csak a Fény van ott, amely mindezeket az objektumokat létrehozza a számomra, és én mindig azt érzem, amit a Fény ábrázol.
Ezért az emberek fokozatosan feladják az érdeklődésüket mindezen dolgok iránt, és megpróbálják helyettük, ezek forrását elérni: A Fényt magát, és nem a tőle származó objektumokat. Nem vágyom egy bizonyos autóra többé, mert mit tud adni ez jelenleg nekem? Élvezetet ad nekem. Még is valójában ezt az élvezetet, a legtisztább formájában szeretném megkapni, az éppen megformáló autó nélkül. Miért van szükségem, erre a darab vasra? Mindezek után azzal okoz örömet nekem, hogy vezethetem, és amikor nem vezetem, nem érzek örömet. Tehát amikor elfáradok a vezetésben, csak áll a ház előtt. Azonban én folyamatos örömet keresek.
Amikor átmegyünk a történelmi távlatú evolúciónkon, folyamatosan törekszünk olyan dolgok és a „hullámok” megtalálására, amelyek megfoghatatlanok és finomak. Ezért minden a világban egyre kisebb méretű: a mennyiség minőségbe kezd átváltani. Mi ugyanazok vagyunk: a fizikai világ kutatása helyett, a spirituális beteljesedésre vágyunk.
Az emberiség még nem érti, ezt, de a növekvő számú öngyilkosság, és terrorista támadás a növekvő kábítószer fogyasztás a válási arány, mind mutatja az emberek növekvő hiány érzetét. Az embernek szüksége van a Fényre, jobban mint bármi más dologra, amit a Fény tud megadni a számunkra.
kn
