Csali az önzőség számára
Kérdés:
Amennyiben én teljesen az élvezet iránti vágy vagyok, akkor én képes vagyok-e egyátalán valamit a Teremtő érdekében kívánni?
Válaszom:
Nem, nem vagyok képes. Én csak olyasmire vagyok képes, amely a saját vágyam számára ad élvezetet. Ez az én természetem és én képtelen vagyok abból magam ereje által kilépni. Én csak akkor cselekszem, amennyiben az profittal kecsegtet magam számára. Ez az ahogy a Teremtő megteremtett engem és semmit nem vagyunk képesek ezzel kapcsolatban tenni.
A Kabbala nyelvezetén ezt az állapotot hívjuk úgy, hogy “ez a világ”. De létezik egy másik állapot is, a “következő világ”, vagy a “felső világ”, ahol én majd létezem, amennyiben én számításaimat nem önző vágyamra alapozva végzem majd, hanem az altruisztikus adakozás vágyra alapozva.
Azonban én nem rendelkezem azzal a vággyal, és én még csak nem is akarom, hogy az megjelenjen! Mindez így igaz, de segítséget ajánlanak nekem:
1. A szívben található pont felébred bennünk, és mi elkezdünk arra gondolni
2. Mi egy csoporthoz leszünk vezetve ahol megerősödhetünk a barátok által
3. Könyveket és egy tanárt kapunk, aki elkísér minket a spirituális úton amennyiben mi vágyunk arra
Ilyen módon mi megkapjuk az összes szükséges eszközt, és a magyarázatot, hogy a mi saját természetünk mellett létezik ugyancsak egy magasztosabb természet, a Teremtő természete, mely az adakozás általi számítások által működik. A kezdet fel van állítva: Mi rendelkezünk egy szikrával, egy környezettel, és a könyvekkel. Ez a kezdő állapot, pont, a sperma, magzat pontja, amelyből mi kifejleszthetjük jövőbeni énünket.
Az összes többi feltétel rajtunk múlik. A labda a mi térfelünkön van. Amennyiben mi a feltételeket, eszközöket megfelelően használjuk fel, akkor megszerezzük második természetünket. Ugyanakkor megkapjuk azt a magyarázatot is hogy ez miért hasznos számunkra, hogy mi sokkal jobban érezzük magunkat “ott”, hogy örökkévalóságot, győzelmet, tökéletességet, stb. kapunk ott. Egy olyan magyarázatot kapunk mely nyilvánvaló önzőségünk számára.
Azonban valójában a spirituális világ nincsen felfedve számunkra jelenlegi vágyunk számára mivel az majd átváltozik a folyamat alatt. Ez hasonló ahhoz ahogy a mi világunkban a gyerekek “ígéretekkel” nőnek fel. “Amennyiben elolvasod ezt a könyvet, kapsz egy focilabdát” mondom a fiamnak. Ő elfogadja a könyvet, a labda reményében, de ahogy elolvassa azt, ő fokozatosan megváltozik és többé nem akarja már a labdát, hanem már egy biciklit akar.
Miután bekapta a kezdeti “csalit” a személy gyanútlanul belép a fejlődés folyamatába és egyre “progresszívebb” jutalmakat követel, bár még nem látja a végső célt. Nekünk ugyancsak össze kell zavarnunk önzőségünket egy ilyen módon annak érdekében hogy részt vegyünk a csoport életében és fokozatosan át legyünk itatva a magasztosabb állapot által.
Nekünk önzőségünk “becsapásának” mesterévé kell válljunk. A személy ebben a világban egy intelligens állat, és fel kell használnunk önzőségünket, annak csalikat dobva hogy az segítsen minket útunk mentén, egészen addig amíg be nem lépünk a spirituális világba.
hzs
