Dr. Michael Laitman

A Te viszonyod az egységhez – ez a kritérium, a mérce

Rabas írja, “Mi a munkában az árvíz”: a szentség tere az ész-feletti-hit….

Kérdés:

Hogy érhető el ez a tér ?

Válasz:

Ész-feletti-hit” magyarul az Adás az önzetlen vágy, ami néha fel-felbukkan bennünk. Nem olyan, mint az alvás, evés, szórakozás, vagy az elszigetelődés vágyai.Egyetlen mérce jön szóba: ellene vagy mellette. A többi vágy mind az állati fokozathoz tartozik. Az igazi örök öröm, ami már az emberi (ád-ámi) szint része, az a Lélek széttörése terének tövéből jön. Minden más a belsőmben alacsony szintekhez tartozik: kristályos, növényi, állati szintek. nem kell velük törődnöm.

Tehát a társakkal való egység (a közös Vágy) a mércéje a leltáramnak.  Tehát ezért kell részévé válni egy csoportnak, Mert a külvilág a zűrzavaré, ott senkivel nem lehet dolgozni. Ámde ha társulunk és felfedezem, hogy képtelen vagyok erre és utálom ezt az ötletet, hogy csoport, és elutasítom, akkor végre feltártam a Gonosz ösztönt, az önzést… magamon belül.

És akkor erőfeszítéseket teszek, fölé akarok emelkedni, de nem bírok. De végül nem marad más, felkiáltok, mert fontos lenne az egység, a csoport, s kérem, “Ments meg!” (Hosiá Ná!) -és akkor Fentről megkapom az Adó Erőt s az segít , hogy egy kicsit legalább mégis betársuljak egy csoportba.Mások viszont nem jutnak el idáig. Ez egy belső munka annak, aki megérti, hogy van benne egy ilyen egységesítő, társító, szerető erő, ezt nevezik Teremtőnek.

Így jutunk előre lépésről lépésre. Nő a vágy és egyre több ellenérzésem lesz. Az ember mindent maga akar megoldani. De nem megy úgy, akkor padlót fogok s felkiáltok az Adásért. És akkor feltárul a teremtő a társak közt.

kgy

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,378 seconds.