Kabbala és más tudományok, filozófia és vallás
A kulcsfontosságú különbség, a filozófia és a Kabbala között, hogy a filozófia absztrakt, elvonatkoztatott dolgokkal foglalkozik, amíg a Kabbala kizárólag olyan formákkal, amelyek a fizikai anyagba öltöznek. Ezért, a filozófia nem érinti meg a valóságot, miközben a Kabbala kapcsolódik a valósághoz, úgy, ahogy annyi más tudomány is.
Azonban, miközben a hétköznapi tudományok a valóságot, az egoisztikus vágyak alapján állva tanulmányozzák, a Kabbala egy olyan módon fedezi fel a valóságot, amely az altruisztikus vágyak alapján való érzékelésen alapul. Az első esetben, ugyanazokban, a nagyon hasonló vágyakban érzékelt valóság, amely vágyak, az élvezet megszerzésére irányulnak, a saját érdekükben, miközben a második esetben, az érzékelés alapjait jelentő vágyak, az élvezet megszerzését, nem magukra irányítják, hanem az adakozás érdekében.
Ebben a kapni akarásra irányuló vágyban, kétféle formája van a létezésnek. Azokat a tudományokat, melyek azoknak a vágyaknak a viselkedését tanulmányozzák, amelyek elnyelni és megszerezni igyekszenek mindent, anyagi, vagy természettudományoknak nevezzük. Az anyagi azt jelenti, hogy egoisztikus szándék alapján cselekszik.
Az a tudomány, amelyik az élvezet megszerzésére irányuló vágyat, az adni akarásra való törekvés szándékával tanulmányozza, Kabbalának nevezzük. Ez a létezési formája az anyagnak hiányzik a mi világunkból, csak a magasabb világokban található meg.
Ezért teljesen érthető, hogy a Kabbala Bölcsessége ellentétes az anyagi tudományokkal, mert az anyag ellentétes viselkedését karja feltárni, amely minden törvényét és alapvető állítását kardinálisan különböző irányba viszi. Még is, mindkét fajta tudomány (a Kabbala és a természettudományok) ugyanazt a tudományos megközelítést alkalmazzák a magától értetődő tények kifejtésére.
Egyezésben azzal, ahogy a természettudományok az egoisztikus szinten működnek, amely a mi világunkban működik, a Kabbala ugyanazt a realisztikus, tudományos megközelítést alkalmazza, a spirituális anyag vizsgálatára, az ásványi, növényi, állati és emberi szintjein a természetnek, amely spirituális anyag a spirituális világban működik, az adakozás világában.
Azonban a tanulmányozás módszere lehet vagy tudományos, vagy vallási alapú, amely a hiten alapszik. Amennyiben ez vallási alapú, akkor ez nem tudomány, hanem vallás.
Ez alapján azonban, amikor ez a tiszta hiten alapuló, nem tudományos megközelítés, mégis alkalmazásra kerül a mi világunkban, akkor filozófiába fordul.
Összefoglalva a lényeget, a dolog működhet vagy
1) a saját érdekében, saját magára irányulva, vagy
2) mások érdekében, másokra irányulva.
Mindkét esetben (vagy a felső világokba vagy a mi világunkban) a a tudományos módszer alkalmazható, ez olyan módszert jelent, ami tapasztalatokon, értelmen, okok elemzésén, tényeken alapul, és ahol a tanulmányozandó formák anyagba öltözöttek. Továbbá van két másik megközelítés, amely mindkét esetben használatos, és amely elvont, absztrakt formákat tanulmányos: filozófia és vallás.
kn
