Az ellenállással való munka
Kérdés:
Ön azt mondta, hogy nem kell elnyomni az egót, sokkal inkább növelni kell a pozitivitást. Mire gondolt ezzel?
Válasz:
Ez arra az emberre vonatkozik, akik a spirituális úton halad és egy kabbalista csoporttal foglalkozik. Hogy tudja valaki növelni a pozitivitást, miközben zuhanásban van?
Amikor betegnek érzem magam, beveszek egy tablettát, amikor pedig rossz hangulatban vagyok, elmegyek táncolni. Azonban ezek által nem nyomom el, vagy törlöm el az egómat a legkisebb mértékben sem. Ha valaki betegnek érzi magát, elismeri a tényszerűségét, de nem mér ezért csapásokat önmagára. Hiszen ez nem ő! Ez csak egy kicsit több, az egoizmusából, amely megmutatkozik a számára. Nem szabad ezt magára venni.
A negatív folyamatosan emelkedik a személyben, annak érdekében, hogy fejlessze a pozitívet. Mi akkor a pozitív? Nem az egoizmus eltörlése, vagy kiegyensúlyozása, a testi szinten. Semmilyen módon nem tudom ezt a mínuszt, egy földi plusszal kompenzálni. Lényegtelen, mennyire félelmetes az, amit érzékelek, kizárólag spirituális plusszal tudom, ezt a mínuszt kompenzálni. Különben, azonos leszek a világ „forradalmáraival.”
Bármi történhet, nem kompenzálhatom a negatívot azáltal, hogy csökkentem, elnyomom. Végül is, ez szándékosan lett küldve hozzám, mivel semmi nem véletlen az életben. Tehát, mit tegyek? Növelnem kell a pozitív kapcsolatomat a csoporttal, a helyes környezettel. Miért? Mert a teljes jövőm a kölcsönös egymásba foglaltságunktól függ, egy integrált rendszerben.
Ha az egoizmus emelkedik bennem, akkor kizárólag ez a korrekt döntés. Az én pozitivitásom, a csoport felé vezető úton van. Ha az egész emelkedő egoizmusomban növelem, a pozitív kapcsolatomat a környezetemmel, akkor ez egy valódi, altruisztikus erő, amely kiegyensúlyozza az egoisztikus erőt.
Akkor szükségtelen mondani, hogy ismét a mínusz fog bennem megjelenni, és nekem megint a csoporthoz kell visszanyúlnom. De ezen a ponton, a csoport még rosszabbnak tűnik a számomra: „Idióták, keményszívű bábúk, nem akarok semmit ebből, hagyjanak engem békén.”
Ezáltal az ember leszegi a fejét, és a környezetéhez fordul újra és újra ameddig el nem éri, a teljes korrekciót. A természet ugyanerre ösztönöz bennünket, hogy legyünk együtt, mint egy, integrált egység. Ezért van a globális válság és a teljes függőség egymástól megmutatja, milyen irányban kell korrigálnunk önmagunkat.
Tehát, meg kell egyeznünk, hogy nem dolgozunk az egoizmusunk ellen, hanem azért tevékenykedünk, hogy helyesen használjuk. A mínusz eredményeképpen áttranszformáljuk ez pluszba.
Különben soha nem birtokolhatjuk.
Az énem, az ellenállás, ahogy egy ellenállás szükséges áramkör létrehozásához. Mínusz és plusz megteremti a megfelelő nyomást és formálja a valóságomat. Ezért, egy bizonyos feszültség elérésével, a mínusz és a plusz között, elkezdem látni a felső világot az „ernyőmön.”
kn
