Dr. Michael Laitman

A tudás fájának gyümölcse

Rabash, Dargot HaSulam (A létra fokai), “A Tu Bishvat lényege” írásából: A teremtő számára kívánatos az a személy, aki megtartja a parancsolatot, amely a gyümölcs, a fának és a gyümölcsnek ugyanolyan az íze, más szavakkal, a szándéka mindkettőnek szintén “Lishma,” az adakozás érdekében. .

Különböző állapotokon kell keresztülmennünk a munkánk során. Mindenekelőtt, le kell ereszkednünk a szintre, amelyet úgy írnak le, hogy „én teremtettem a gonosz szándékot.” Itt a személy megismeri a saját természetét, látja, mennyire rossz, mennyire szemben áll a jósággal.  

A jóság, a Fény, az adakozás tulajdonsága. Ahol láthatom az adakozás tulajdonságait, tehát hozzámérhetem magam, és ez által meghatározhatom a bennem lévő gonoszságot. Hol van ez a gonosz és a Teremtő, aki teremtette a gonosz hajlamot? El kell érnem a Teremtőt, aki ezt a gonosz hajlamot teremtette bennem, és ennek ellentéteként meg kell kapnom a Tórát, mint fűszert.

Végül is, nincs sötétség Fény nélkül, és nincs Fény, sötétség nélkül. Semmit nem érünk el önmagában, csak a saját ellentétével való viszonylatában. Ezért az ember, a saját rossz természetét csak a jó cselekedeteinek mértékében képes feltárni. Ez az egyetlen útja, a gonosz megértésének.

Tehát a bűnösök, akikről a Tóra beszél, rendkívüli és nagyszerű emberek. A bűn szintje, nagyon magas szint. Valaki a a jóságra irányulva dolgozik, megpróbál túllépni a benne lévő gonoszságon, és elérni a jóságot. Akkor elérkezik a gonosz megértéséhez, Adam bűnének a feltárásához, és a korrekció folyamatának megkezdéséhez.  

Csak a gonosz megértése után kezdi el valaki megkóstolni vagy a „fát,” vagy a „gyümölcsöt,” amelyek ugyanolyanok, hogy vajon ezek, egy irányba mutatnak-e, az adakozás irányába. Végül is a „gyümölcs,” az adakozás, és nem ön-beteljesedés.   

A személy megpróbál túllépni az egoizmusán. Ő maga határozta ezt meg, mint gonoszság, amin felül kell kerekednie. Egyre feljebb felfedezi, hogy akarja, és képes élvezni is ezt, és úgy határozza ezt meg, mint az „egyiptomi csapásokat.” Kész mindenre, de ez még ön-beteljesedés.

Akkor, felülemelkedik a kapni akarásra irányuló összes lehetőségen, és elérkezik a valódi gyümölcshöz, az adakozáshoz. Az adakozás élvezete, a Tudás Fájának gyümölcse. Ez az értelem feletti hit, ahol a hit, a Tudás Fáján növekszik. Az egyetlen módja annak, ahogy valaki a gonoszság fölé emelkedve növekedjen, a kapni akarás fölé, hogy a gonoszt feltárja magában, és visszautasítja. Akkor a gyümölcs benne kezd el növekedni. Ez szimbolizálja a Tu Bishvat, a “Fa Új Éve.” Miért fa ez a gyümölcs helyett? Azért, mert valaki folyamatosan megszerzi az adakozás minőségét, és és folyamatosan megszerez, az adakozás érdekében.  

A spirituális úton, folyamatosan fedezzük fel az inkorrekt formákat magunkban. Ahogy Baal HaSulam írja a “ Talmud Eser Sefirot bemutatásában” csak azok, akikben a türelem szintje elegendően kitartó, érdemlik ki ki a belépést a király palotájába, a minek kertje közepén van a Tudás Fája.

KN

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,112 seconds.