Dr. Michael Laitman

A megfelelő rálátás a valóságra

A személy a szívben található ponttal kezdődik, mely a spirituális meg egy cseppje. Ő semmi mással nem rendelkezik a felső világból.

Ő bele van helyezve egy környezetbe, míg ugyanakkor ő el van választva, és el van távolítva attól a taszítás érzezete, és később a gyűlölet által. Az összes olyan érzése, mely abban a formában jelenik meg, hogy “létezem én, és a környezet”, lényegében a törés helyét jeleníti meg.

Az összes ellenállás, visszataszítás, ütközés, surlódás és zavar a személy és mások közötti távolság megjelenése által váltódik ki, mely a személy és környezet közötti törés helyét jeleníti meg. Azáltal, hogy ő megfelelően azonosítja be ezt a helyet, azon belül képes felfedezni a Teremtőt, a Fényt, mely megtölti az ő barátja iránti helyes attitűdjét.

Ilyen módon az én korrupt vágyam fekszik köztem és a környezet között. Abban a pillanatban hogy én azt korrigálom, azon belül én felfedezem a Teremtőt. Az “énem” az csak a felemelkedés egy pontja, annak az aspirációnak a pontja, melyet én életemen belül egyszer csak megkaptam, mely spirituális visszaszámlálásom, vagy spirituális fejlődésem kezdete.

Minden azon a feltételen fejeződik ki, hogy én megfelelően képzelem el a valóság képét melyben létezem. Hol van a környezet mely képes engem támogatni? Végül is én állandóan felfedezem, hogy nem vagyok képes elfogadni a többieket, a célt és a Teremtőt. Minden egyes pillanatban le kell ellenőriznem magamat: vajon a felső erő, az adakozás ereje, a Teremtő fontos számomra? Az felé tornyosul minden másnak?

A felemelkedés, felébredés, és az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy én elvégezzem ezt az állandó analízist csakis a környezet hatására történhet meg.

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,670 seconds.