Az ima a bíráskodás magunk felett
Kérdés:
Hogyan végezzük a “belső Kabbala terjesztést”, és mit tegyünk nap közben annak eléréséhez?
Válaszom:
A korrekció az “imának” nevezett cselekedet eredményeképpen történik meg, amely annak a valódi vágynak a felfedezése, mely beteljesülést követel. A munka “imának” van nevezve, melyet úgy fordíthatunk, hogy “önmagunk megítélése”, vagy saját belső esszenciánk vizsgálata: Ki vagyok én, mit akarok, rendelkezem-e a megfelelő vággyal vagy sem, és mikor lesznek cselekedeteim hasonlóak a pátriárkák cselekedeteihez, azaz mikor lesznek vágyaim hasonlóak azokhoz, akikről a Kabbala beszél az imakönyvekben?
Mindez egyátalán nem egyszerű. Az imakönyvet Kabbalisták hozták létre, a Nagy Gyülekezet bölcsei, akik a legmagasabb spirituális szinten voltak. Ők hagyták meg számunkra az imakönyvet, hogy az példaként szolgálhasson azzal kapcsolatban, hogy mit is kell elérnünk követeléseinkben.
Az ima csakis az egységért szólhat, és ezt hívjuk úgy, hogy a “közösségért szóló ima”, vagy a “többség imája”. Semmi más nincs számunkra amiért imádkozhatnánk, mivel az összes negatív esemény, és az általánosságban megjelenő összes probléma, az egység hiányából fakad. Mindez azért van, mert az egység az a Teremtő, ez az Ő tulajdonsága. Ezért van az, hogy ez az egyetlen dolog amire gondolnunk kell.
Az egységre lépés a világ összes emberére vonatkozik, mind a férfiakra és a nőkre. Legvégül mindenkinek egységre kell lépnie egy globális rendszerben, Adam HaRishon közös lelkében. Amikor én tanulok, megítélek, gondolkodom, kérdezek és válaszolok, valójában csak egyetlen dolgot döntök el: képes vagyok-e ezt az egész rendszert az egységre segíteni. Végül is az egységen keresztül mi mindent korrigálunk.
Emellett az erő mellett a tanulás alatt, és az ehhez szükséges vágyon kívül semmilyen más eszköz nem létezik mely nekünk a korrekciót elhozhatná. Minden más csak még több korrupciót, törést hoz. Csak az egyik vagy a másik lehetőség létezik, nem létezik semmi középen. Az összes cselekedetünk vagy korrekciót, vagy kárt okoz. Még akkor is, ha csak egy másodpercet töltöttünk az itt üléssel és nem tettünk ezen túl semmit, az idő eltelt. Te elvesztegetted azt, és nem használtad azt fel a korrekció céljára, és ez azt jelenti, hogy pusztulást okoztál!
Ennél fogva a vágy az univerzális egység irányában mindig életben kell hogy legyen bennünk. Ez a mi “belső Kabbala terjesztésünk”.
