Tanuljunk a Természettől.
Rábás, a Létra fokozata (dargot HáSulám), cikkből ”A partnerség” :”A férj elmegy és mindent belead és pénzt hoz, a nő elveszi a pénzt és mindent belead abba, hogy elmegy és vásárol hozzávalót az ételhez, elkésziti az élelt, és arra törekszik, hogy az ételnek legyen jó ize. Majd mind a ketten boldogok.
Ha a feleség jó ízü ételeket föz, a férjének van étvágya enni, és van a férjnek ereje jó üzletet kötni és pénzt hozni. Úgy mint, ahogy a lábak mennek az utcán és a kezek vásárolnak, etessük az agyat, hogy legyen ereje az agynak gondolkozni”
Ez az ahogy az egész természet el van rendezve, habár a napjainkban sok dolog másképp történik. Végül is mi el kell érjük a hasonlóságot a természettel. Akármenyire elszaladtunk tőle, szükségünk van visszatérnünk. Nyilván nem kell visszatérni a primitiv élethez és barlangban élni: nem lenne éleg barlang mindenkinek…
A dolog lényege az, hogy minden nemnek meg kell adni a megfelelő cselekedésének a terét, amire szánva van, mind a spirituális mind a korporális téren. Minden a spirituális világból ered, ennél fogva nekünk meg kell tanuljuk a törvényeit, annak érdekében hogy azokon keresztül forduljunk a korporeális világhoz. A spirituálitásban két arc (parcuf) létezik: a férfi és a női arc( parcuf). A női rész a vágy hordozója, “az otthon”, az ”edény” ezt kell megfelelően elrendezni. De ehhez szükséges az az erő melyet a férfi rész nyújt.
Hová kell szolgáljon ez az erő? Mibe kell beleöltözzön? Hol fejeződjön az ki? Válasz – a női tulajdonságban. A férfi tulajdonság megjelenése a női tulajdonságban az otthon, a gyerek és minden ami a családhoz tartozik.
Ezáltal amennyiben mi szétválasztjuk a nő és a férfi funkcióját, akár minden személyben külön-külön, és ha sikerül nekünk azokat elrendezni, hogy minden a maga helyén legyen, mi időt nyerünk a fejlödésünk ritmusába, mentesitsük magunkat az ütesektől, és a jó uton fogjuk elérni a célunkat.
Érdemes tanulni a természettől, nem tudunk kilépni belőle. Mi kis részek vagyunk a nagy természet egészéből, ha mi megismerjük ezeket a dolgokat,és összehangoljuk magunkat a természettel, akkor elérjuk a teljes állapotot.
Itt meg kell értsük, hogy a helyes müködésünk hiánya, az egoizmus hibás müködése, az egó vezet, és még büszkék is vagyunk erre. Mi szándékosan vagyunk összezavarva annak érdekében, hogy képesek legyünk megtalálni cselekedeteink megfelelő formáját életünkben anélkül hogy azt gondolnánk, hogy mi a természet fölött létezünk.
A mi munkánk letisztázni, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, hol vagyunk, ki vezet minket, honnan jövünk, és hová kell érjünk. Kell tanuljunk a spirituális világtól, melyek a helyes cselekedetek fentről felénk, és elérni a koordináció felső formáját. Ezt kell tanuljunk és erre épitsük az életünket, itt lent ebben a világban.
A probléma itt nem a divat, az időszak szokásai. A természetnek megvannak a saját törvényei, és nekünk érdemes követnünk azokat.
