A Vég-nélküli Világból leereszkedve a hordozók (Kelim) megkapják a Fényeket. Így lefelé következnek az elviláglások: Adam Kadmon, Acilut, Beria, Jecira, and Asszija.
Ez a létra fokozatosan csökkenő Fényt kap a teremtőért. Az Adam Kadmon- ban van a Jechida nagy fénye; az Acilut-ban, a Haya; a Beria-ban, a Neshama , a Jecira világában a Ruach fénye és Asszijában a Nefes-fény.
Itt a végén minden Fény és minden hordozó eltűnik, s elérünk a földre, az “evilágba”. Sem Fény, sem hordozó nincs benne, csak az életerő, az anyagi erő. A lemenetel során a szűrő egyre csökkent 100%-tól a zeróig. Az eredmény, hogy nincs erőnk ellenállni az örömöknek, nincs semmi vágyunk az adásra, semennyire.Benne ragadunk az anyagi világban, azaz az egoista vágyban.
És innen kell kifejlesztenünk a feltételeket, hogy legyen vágyunk a visszaemelkedésre a Vég-nélküli világba : zérótól indulunk fölfelé és felemelkedünk az öt elhagyott világlásba (változásba), a 125 fokon át. Ezzel a Teremtés Célja teljesül be.
Tehát lezuhanva az evilágba, ebben a világban léeztünk, s elértünk a felmenet elejéig: 2011-ig. Innentől minden lélek elindul felfelé. Azért áll ez pont 125 fokból mert az öt világ öt Arcból (parcufból) áll, melyek mindegyikében van öt szféra. .
Minden előre megtervezve zajlik a világban, és célja van. Csak a következő szakaszt kell feltárnunk, napról napra, óvatosan belelépve; mindenki a maga módján. Minden előre tervezve van és a Vég nélküli világban (En Szof) elérjük a tökéletes létünket.
Mielőtt leereszkedtünk, az egyes állapotban voltunk , aztán a megtört és zűrös kettes-be értünk, majd visszatérünk a Végnélküliségbe, a hármasba. Mi tesszük meg az utat a Vég nélküliségbe, mi érjük el a teremtőt. felfogva, hogy Ki ő, azonos alakúvá válunk vele és megértjük, hogy kell nélküle tenni valamit. Mint egy gyerek, megtanuljuk, hogy érjük el azt a szintet, ahol a teremtő helyébe léphetünk az egész teremtésben.
Teremtőnk egy erő, de ő indított el mindent. Ezért a 3-as állapotban csak a Teremtő és a teremtmény létezik, azonos-alakú és egyenlő, mindenben. Ez a jutalmunk. Ez a cél, amit kijelölt a Teremtő, hogy mi váljunk vele egyenlővé, amikor megteremtjük a szeretetet, az adást.
