Egy konkrét példa
Kérdés:
A Zohár könyv olvasása alatt én zavargást érzek, nagyon konkrét és világos formán, miközben, magát a szöveget nem érzem egyáltalán. Hogyan küzdjem le ezeket a zavarokat?
Válasz:
Minden egy határozott és erőteljes gondolattól függ. Az életem folyamán beszéltem sok emberrel, akik erős betegségben szenvednek. Ők jártasak a betegségben a legutolsó részletekig, tudják az összes orvosi kifejezéseket és tudják a tapasztalt szakértőket, ezen a területen. Miért? Azért, mert ettől függ az életük. A vágy a túléléshez és az életben maradáshoz, kötelezi az embert, hogy felfedezze és tudja meg a betegsége okát, keresse az orvosságokat, és mindenféle orvosi módszereket.
Hiányzik nekünk az a megértes, hogy a mi “betegség”-ünk megértésétől függünk, és keressünk rá gyógymódot. Én nem kell bizzak senkire, én köteles vagyok belefektetni az egész erőmet, azért, hogy megkapjam az okát a betegségemnek, megkapjam a orvosságot, az állapotnak megfelelően, és végül is, ez az orvosság müködjön és hatással legyen rám. Mivel ha az ember igazán veszélyt érez, ez kötelezi őt felfedezni hogyan menthető.
És itt te azt mondod: “Én nem érzem” …, igaz, te nem érzed a “betegséget”. A csoport kell dolgozzon rajtad többet, te saját magadtól kell probáljál lenni , erőteljes és makacs gondolatban, és úgyanúgy imádkozzál, hogy fentről megmutassák neked , hogy hozzád beszélnek.
Minden felszin alatt a végtelen világ között és a jelenlegi állapot között, ő egy konkrét példa, ahogy a Zohár megmutatja neked benned most. Képzeld el magadnak: ha most korrigálva lennél, akkor érezhetnéd a végtelen világot, az egész Zohár felfedeződne előtted, minden ragyogón és fénylőn. Az egyetlen dolog ami hiányzik neked, csak a befogadó edény, a javitott vágyak, azért, hogy érezzed ezt. Legalább érjel arra az beismerésre, hogy ami történik.
bs
