Resimó – a jövő memoriája
A Teremtő célja, hogy hasonlók legyünk hozzá. Kijelentette szavakban: ” Jót tegyen a teremtményeknek”. Hogyan lehet hasonló a teremtmény a Teremtőhőz? És mit jelent ez a hasonló?
Előszőr is, én kell hogy akarjam ezt. Mi az hogy akarni? Az akarni, hogy visszatérjek a Teremtőhőz, és akarjam a hasonlóságot Vele. De nem rendelkezem azzal amit én akarok, és én nagyon akarom ezt amivel nem rendelkezem.
A Teremtő jó és jóttevő, a jónak és a rossznak is, Ő szeretet és adakozás, a Heszed tulajdonsága, a Gvura, a Tifferet, a Necách, a Hod, a Jeszod…sok tulajdonság, amelyekhez nem értek, és lehetőségem sincs hogy akarjam ezeket – szükséggel, vággyal rendelkezzek, amely ezeknek megfelel.
A Teremtőben van 613 adakozási tulajdonság, és bennem is van, csak még nem fedeztem fel őket, 613 felhasználási feltétel, amelyek lehetővé teszik, hogy akarjam ugyanazokat a tulajdonságokat, mint a Teremtő tulajdonságai, a Fény. Én a vágyakon keresztül érek el hozzájuk. Mindegyikben közülük én hasonlitani akarok hozzá. Erről mondják: “Ami irgalmas, az könyörületes” (“Má hu ráhum, áf átá ráhum”).
Azért, hogy akarjam mindezt, tudnom kell mi is hiányzik nekem. Hogyan lehetséges megismerni, azt ami még nincsen nekem? Azért, hogy megértsem, mi az erősnek lenni, boldognak vagy bölcsnek, hogy ezeket ne csak a hallottakból tudjam. Hogyan akarhatok valamit, ha nem tudom mi az?
A mi világunkban, megszületünk ösztönös formán, növekedni akarunk. Anélkül, hogy tudjuk miért, a természet megköveteli ezt tőlünk, a megértés hiánya ellenére. Ez a fejlődés történik az élő szinten, míg a spiritualitásban a felemelkedést magam váltom ki, megvizsgálom, miért és kinek a nevében akarom mindezt. Ez az igazi vágy.
Hogyan akarjam a hasonlóságot a Teremtőhőz? Hogy tudjam megszerezni a Teremtő állapotát, vizsgáljam meg mi az, hogy ez érdemes nekem vagy nem, és csak azután vagyok képes azt akarni. Hogyan kapom meg a Teremtő állapotát, annak fejében, hogy Hozzá hasonlóvá akarok válni?.
Ezért, hogy mindezekre képesek legyünk, összetörte az edényeket. Ennek köszönhetöen mi próbálkozunk azzal, hogy hasonlóak legyünk a Teremtővel, és úgy teszünk mint Ő, az Ő ereje segitségével. Ezért volt szükség az első és a második templom lerombolására, ahogy azt a kabbala tudománya megmutatja spirituálisan az edények összetöréséből. Ez mind a szintek lezuhanásáról szól, “kapjon azért, hogy adakozzon”(“lekábel, ál ménát leáspiá” – az első templom) szintjéről, majd az “adakozzon azért, hogy adakozzon”(leáspia ál mémát léáspiá – második templom) szintjéről, és azután elérkezzen – “kapjon azért, hogy kapjon”(lekábél ál ménát lekábel) szintjére, ez a mi világunk.
Ennek eredményeként, vannnak bennünk informaciós adatok az összes állapotokról, amelyeken keresztül mentünk. A képek bennünk amelyek rögzültek, lecsökkentek ezen az úton, és ezen képek jelentik a informaciós adatot (“Resimot”).
Amikor a Resimó felébred benned, használatban veszed azt. Az a Resimó, amelyet nem tudsz elképzelni magadban, az hogy mit jelent adakozásban létezni. Ezért van a csoport, és a tanulás, amelynek segitségével használhatod a Resimódat, és benne, az erőd mértékének megfelelően, lefested a valóságot.
A viszonyom a barátokkal, a környezetemmel, és a Reformálo fénnyel, az egy helyé válik, egy “épitkezési területté”, amelyet használatban veszek, és megszerzem a helyes formáját.
Rábás irt erről a “A Létra fokozatai” (“Dargat HaSulam”) könyv egyik cikkében: “Amikor lerombolták a Szent templomot, irtak: ” És csináljatok templomot és én lakozni fogok benne” . Ez azt mondja, hogy : épitsetek templomot a ti vágyaitok szerint, olyan templomot, amely adakozás és szeretet. Ha egy ilyen vágyatok, edényetek lesz, az adakozással és szeretettel benne, akkor “én köztetek fogok lakni”. Azaz a felső fény lakik majd abban.
“A szándék a szivben levő pontban van, ahol kell legyen egy templomnak a helye, hogy a Teremtő fénye lakozzon benne…ezért az ember törekedik megépiteni a saját szent templomát”. Erre épitse a “templomot” helyes formában az összes vágyaiból, amelynek forrása a végtelen, a Resimok segitségével, amely benne pihen a töres idejéből. Használatba venni a Resimot az anyagban egyre nehezebb és nehezebb. Ez megszerzi nekem az összes valóságom egyéni szükségletét. Mivel én mindig forditott formát kapok a Teremtőtől, én megismerem saját formámat, én abból megismerhetem a Teremtő formáját is, amely az enyém fordítottja – és e képpen haladunk.
Ilyen formán, a mi világunkban, az embernek már megvan a megfelelő formőja és a Teremtő forditottsága. Ebben a törésben, az aadakozó és negszerező között, mindig megvan a személy lehetősége, hogy megépitse az ő vágyát, a törés előtti információs adatból, onnan amikor még teljes állapotban volt, ahonnan megmaradtak az informaciók(Resimok).
Ez a válasz arra a kérdesre, mely örökkévaló: “Hogyan lehetek hasonló a Teremtőhőz? Honnan tudhatom én mit kell tennem?” Mi képesek vagyunk minderre az informaciós adatok birtokában, amelyek megmaradtak azokból a szakaszokból amelyeken átmentünk.
bs
