De az önzés fejlődése leáll

Ma mi élünk először olyan nemzedékben, amelyben az emberek felébrednek az élet értelmére és megérthetik, miért élnek. Idáig állatokként éltünk. Az egoizmusunk, az örömvágy-kapás hajtott  örök versenyben az öröm után. Azonban nem voltunk elégedettek, mert az öröm-adás ellentétes a kapni-akarás vágyával, mint az áram pólusai, melyek ellentétesek.

mint a megvilágítás adó Fénye megérinti a kapó-hordozóját, hogy belépjen, rövidzárlat történik s kisütik egymást. Mindig amikor élvezni akarunk valamit, elég csak megérinteni az örömet, máris eltűnik. Egy picit megízleljük az ételt, s már el is tűnik. Látunk valami szépet, már ott sincs a bája. A pozitív érzések nem maradnak velünk, nem lehet őket összegyüjteni, napról napra újra kell kezdeni.

Végülis azt látjuk, hogy a nemzedékünk kétségbeesésbe hullt. Nem tudjuk mivel töltsük fel magunkat, nem érezzük az öröm ízét. Drogba menekülünk, antidepresszánsokat szedünk. Miért?

Met a nemzedékeken át fejlődő egoista vágy fejlődése leállt. Sokezer évig úgy tűnt, mindig lesznek még nagyobb örömök, hogy betöltsenek. Hisz az örömérzés az egyben az élet érzése. MA azonban betöltődtünk, s a tehetetlenség miatt kétségbeesünk, nem lehet tovább lépni.

Ezért mondja a Bál HáSzulám, hogy öröm neki, hogy pont ebbe a korba született, amikor feltárható az embereknek az Elfogadás /7kabbala/ tudása. Miért van ez? Mert a Kabala Elfogadást jelent héberül. Vagyis megtnaít a bölcseségre, hogyan lehet végtelen itőtlen örömre szert tenni, olyanra, ami nem múlik el, nem mulandó. E kabala-eélfogadás tudása örök örömöt, azaz örök életet ad.

desire=vágy reception=elfogadás

Mi több, a Kabbala, az elfogadás tesz minket úrrá a saját életünkben. A kapó-vágy beteljesült, de most feltárul egy “pont a szívben” amely egy teljesen újonnan termetődő képsztés: az adás késztés,a  józás-késztés.

A  plusz és a  minusz, az adó erő és a kapás-vágy /még-még-még/ egyszerre van meg bennünk s ezáltal mi szabadon választhatunk. Két erő van bennünk, s elkezdjük mi kontrollálni, melyiket választjuk.

Tehát a bal és a jobb vonal közt kialakul a középút s ez hívjuk Ád-ám-nak, embernek, hisz ő teremtette meg ezt a bűn /egó/ zuhanása  után. Korábban az egóban állatok voltunk az örömök után rohantunk évezredeken át.

Ma még nem tudjuk ezt uralni, mert kicsi a szívünkben az adásvágy pontja. Azért gyűlünk össze és tanuljuk az Elfogadást, hogy fejlesszük ezt a  kis pontot és két nagy vágyat kapjunk, az egóé fölé tudunk majd emelkedni és ezáltal az élet fölé. .

[44844]
From Lesson 1, Convention in Spain, 6/3/201