Mi a különbség a kisbaba, a tinédzser s a felnőtt szemlélete között? Tényleg azonos világban élnek, mint te meg én, s mind ezt nézik. De a látásuk róla az a fejlődésüktől függ s attól, mennyire aktív résztvevők az életükben. A világ is a fejlettségünk szerint bánik velünk.
Mondjuk 10 éves koráig kis gyereknek tekintjük és a hozzájárulása szerény, a megértése mértékében. A gyerek s a felnőtt észlelése közti különbséget a környezet kétféle módon követi: eltitkol tőle dolgokat és helyette megtesz dolgokat. A gyerek mindent megkap a világtól, amit nem tud maga megtenni még.
Azonos ezzel a szellemiség világában is a helyzet. A Teremtővel állunk szemben itt, a felső megvilágító Fénnyel, az adással, ami teljesen mozdulatlanul nyugodt, s nincs rajta kívül semmi. De egyelőre előlünk el van rejtve ez a megvilágító Fény s éppen ez pótolja a munkánk hiányosságait.
Mikor mondjuk, hogy valaki a Lo Lisma – nem öncélú, Nem-“Nevéért” való – szintről átjuk a Lisma – adás – állapotába? Amikor valaki érzi, hogy a Teremtő Adóval van dolga, s a készségei, észlelései egy világ képét vetítik kettejük közé. A tulajdonságai, érzékelései vetülnek e képre. Képzeleti világ látszik így — társak, a csoport, s minden körülötte. Ez a képzet választja el az embert a felső Fénytől az abszolút szeretet és adás szintjétől.
De egyelőre nekünk nincs meg ez a minőségünk. Számításainkat a fejlettségünk szintjén végezzük. De már kezdjük érezni, hogy dolgunk van az Adás-teremtővel, de a vetített képzeleti elemek elválasztják Tőle, tehát ezeken kell dolgozni, a kapcsolati érzéseken. Hiszen a vetítést a még nem-gyógyult tulajdonságai vezetik, amik úgy elrejtenek – kipótolnak, megvédenek – mindent, mint a szőr.
Azért kell ez, mert ha minden feltárulna világosan, akkor képtelen lenne kapcsolatba kerülni az adó-teremtővel. .
Talán így kéne nézni a helyzetet. Ebből a Nem-Néért való Lo Lisma, állapotból juthatunk át a Lismába (adás), de nem állandóan vagyunk benne, hanem fokozatosan, ahogy szorgalmasan és kitartóan feltárjuk az adó-teremtőt minden helyzetben és minden helyzetet lehetőségnek élünk meg, amit a Fény küld, hogy segytsen kijavítani magunkat s eljutni a ön-célútól az Ö-célig.a Lo Lisma felől a Lisma felé..
From the 1st part of the Daily Kabbalah Lesson 6/19/11, Writings of Rabash
