Amikor felfedeződik a Zohár …
A Teremtés célja, elérni az adakozás tulajdonságát, és az Ő segitségével megszerezzük az összeragadást a Teremtővel, amely által hasonlóvá válunk a Teremtőhőz. Mi az ellentétes tulajdonságban vagyunk, azzal a szándékkal, hogy magunknak kapjunk. Azért, hogy korrigáljuk a mi szándékunkat a kapást az adakozásara, magunkra kell vonzuk a Körbevevő Fényt, a Teremtőt. Ez a Fény, egy felsőbb fokozaton van mint mi, állandóan Ő korrigál és felemel minket egy olyan szintre mint az adakozás és a szeretett.
A Fény elérkezik hozzánk, akkor amikor mi eggyütt vagyunk a mi szivünkben, a mi vágyunkban, és a korrekció szánkékában. Amikor mi a tanulással foglalkozunk, ez ugyanaz a korrigált rendszer, amelyet a kabbalisták felfedeztek.
Ezáltal, hogy mi tanulunk ebben a rendszerben, és akarjuk, hogy amit ezek a szövegek leirnak az megtörténjen velünk is, és felfedeződjön közöttünk. Mi ugyanazt a Fényt vonzuk magunkra, amely ugyanannak a rendszernek a fokozatán található, a helyes kapcsolatot a teremtmények között. Ezáltal mi korrigáltá válunk és belépünk egy olyan állapotba, amelyet a könyv leir. Ez jelenti azt, hogy a könyv felfedeződik.
A könyv, amely a legerősebb hatással van az olvasora, azért, hogy elvigye a korrekció állapotához, az adakozásra és a szeretettre, ez a Zohár könyve. Ennélfogva, mikor mi olvassuk a Zohár könyvét, gyertek és vággyatok érezni mindenkit eggyütt, azért, hogy a helyes kapcsolatban felfedeződjön az általános adakozás tulajdonsága, a jó és jóttevő, a Teremtő felfedezése a teremtmények számára.
