Egy ajánlat melyet nem szabad visszautasítanunk
A Természet ösztönösen, keményen és autómatikusan támogatja a kölcsönösség, kapcsolatok, asszisztencia, harmónia, globalizáció és integráció rendszerét, az életet ez által fenntartva. Ezáltal azt mondjuk, hogy az a felső erő, a szeretet ereje. Mégis a természet kövületi, növényi és állati szintje mellet létezik egy “apró” hozzáadott alkotóelem, az ember, az emberi társadalom, mely nem akarja a fennt említett törvényt követni. Ez az alkotóelem szándékosan úgy lett megteremtve, hogy véletlenszerű módon, önzősége által előretolva fejlődjön.
Képzeljünk el egy gigantikus rendszert, ahol az egyik elem, mely a legfejlettebb, leghatékonyabb és legtörékenyebb alkotóelem, nem működik szinkronban, harmónikusab a többi alkotóelemmel. Ennél fogva a teljes rendszer fokozatosan eljut a teljes egyensúlyvesztés állapotához. Ez az amit lassanként felfedezünk. Az emberiség egy rákos tumorrá vált magán kívül mindent felemésztve, megtörve az egyensúlyi helyzetet, és természetszerűleg ennek megfelelő válaszreakciót kiváltva.
Hogyan leszünk akkor képesek egyensúlyt elérni? Végül is egyébként elpusztítjuk a teljes szervezetet. Ez egyre nyilvánvalóbbá válik. Nincs szükség prófétákra hogy láthassuk milyen irányba haladunk.
Pontosan ez az amit a Kabbala bölcsessége elmagyaráz: hogyan kell magunkat átváltoztatnunk, az integrált természet törvényeit tanulmányozva. Ne kezdjünk bele misztikus tanításokba, vagy csillagászati jelenségek tanulmányozásába, mindössze annyit kell tennünk, hogy megtanuljuk a zárt, globális, integrált rendszer törvényeit, melyeket analóg rendszerekként is ismerünk a mechanikából. Hatalmas mennyiségű tudományos, matematikailag pontos anyag áll rendelkezésünkre, mely arról informál minket, hogy egy zárt rendszer hogyan támogatja belső egyensúlyát.
Magunkat úgy kell tanulmányozzuk, mint olyan alapelemeket, melyek cselekedeteik, vágyaik és gondolataik által nem alkalmasak beilleszkedni ebbe a rendszerbe. És amennyiben mi őszintén arra vágyunk, hogy valamilyen formában normális létezést érjünk el, akár a korporeális világ sziintjén is (enm említve azt, hogy ezen túl mi mást fedezhetünk fel, amennyiben mi egy homeosztázisba kerülünk a természettel), akkor képesek leszünk magunkat egy mindent magában foglaló harmóniába hozni.
Ma ez még kissé szükségtelennek és fölöslegesnek tűnhet, de mindennek ellenére a természet már most nyomást helyez ránk, és követeli tőlünk a belső erőfeszítést és azon cselekedeteket, melyek magunk átváltoztatására vonatkoznak. Végül is az hogy mi magunkat a körbevevő természethez igazítsuk, azt jelenti, hogy mindazt figyelembe vegyük, és nem azt hogy egyszerűen azt kimerítsük, és kizsákmányoljuk. Hogyan és milyen módon vagyunk képesek megváltoztatni magunkat? Az a rész ahol a Kabbala ezt tárgyalja “Kölcsönös Garancia”-nak van nevezve.
A garancia a mi kölcsönös megállapodásunk (nem csak magunkra, hanem az egész természetre vonatkozólag), hogy egy abszolút, teljes kölcsönös megértést, és teljes egyensúlyt érjünk el. A Kabbala kifejezéseivel élve, ez a Végtelen Világ Malchut-ja, vagy más szóval a szeretet és adakozás közös, kölcsönös tulajdonsága.
Hogy elérjük a “szeretet tulajdonsága”-t azt jelenti, hogy a mások szükségleteit úgy tekintsük mint saját magunkét. Pontosan ez a módja annak, ahogy szervezetünk alkotóelemei a biológiai szinten működnek. És a természet abba az irányba nyom minket, hogy ugyanezt a szintet érjük el társadalmi kapcsolatainkban, egymással történő társadalmi egységre lépésünk által. A természet képes minket minderre szenvedés által rávenni. Azonban, amennyiben mi elkezdünk magunk által elmozdulni ebbe az irányba, akkor képesek vagyunk gyorsan, kényelmesen és könnyedén megváltozni. És ennek megtanulását ajánlja fel számunkra a Kabbala bölcsessége.
