
A lakoma ahol alig várnak téged
A Teremtő megteremtette a vágyat a teremtményben, mint egy fekete pontot a Fehér Fényben. Az embernek hozzá kell adnia , ezen vágy felett a saját vágyunkat is hozzá kell adnunk, mert csak ezt a hozzáadást tekintjük a befogadó edényének a Fény számara, amelyben mi képesek vagyunk feltárni Fényt.
Az összes tulajdonságai a Fénynek, amelyet mi felfedezünk, ez a teljes fokozata a NaRaNHaJ-nak, és ez csak is az által a hozzáadás által történik, amelyet mi saját magunk által kell elérnünk. Ez kezdetben nem létezik, fokozatosan meg kell növeljük az edényünket (vágyakat) “620” szorosára, és ennek a növekedésnek a mértékében képesek vagyunk feltárni a Fényt.
Azaz, az összes Fény feltárása nem történhet meg a kezdeti, azaz a teremtett vágyban amelyet a Teremtő teremtett, csak a sóvárgásban, amelyet mi kifejlesztünk a teremtett vágy felett.
A sóvárgást nem lehet kifejleszteni egyedül, csak a barátok segítségével. Ezután a sóvárgás után szerezzük meg az adakozás állapotát. Ha én a célhoz akarok érni, úgy hogy összekapcsolódok a barátokkal és szándékom van rá, hogy a többieket szeressem, ennek az a jele, hogy megszereztem azt a célt, amely az adakozás tulajdonságának elérése. A boldogság, az élvezet ebben az, hogy lassanként felfedezem magamban az adakozás tulajdonságát, a Fényt, amely jó és adakozó.
Önmagamat kell átváltoztatnom jóra és az adakozóra, és ezt a tulajdonságot a Fényben fedezem fel. Mert mi egyelőre a forma azonosságának a törvényét tudjunk feltárni és megfogni, és csak azon tulajdonságokat tudjuk felfedezni a Fényben, ami bennünk is van.
De ha létezik bennem a nagy sóvárgás, és csodálat a magasztos cél felé, és megjelennek a vágyak, amelyeket magamba fogadok a környezetemtől, és az erőfeszítés amelyeket teszek, a cél fontosságának az érdekében, én állandóan nyomás alá helyezem magam a környezetem segítségével, és annak kölcsönös garanciájával. Mivel az összes vágy, amelyeket a környezetemtől kaptam, azok az adakozás vágyai, edényei, és a sóvárgás is az, hogy megízleljem az ételt a király lakomáján, “az adakozás érdekében” .
Hatszáz húsz az edények, vágyak száma, amelyet mi kifejlesztettünk a felemelkedésünk útjának mentén – 125 lépcsőfokon. Így érünk el a “helyes” lakomára, azaz, azt az ajándékot kapjuk hogy adakozhatunk a házigazda lakomáján.
KA