A globális mátrix: ahol nincs idő önmagunkra
A válság eljött a világra, az emberek érzik ezt, vagyis azt érzik, a dolgok egyre rosszabbra fordulnak a számukra. Valóban nem lesz jobb, függetlenül attól, hogy elkezdjük korrigálni a dolgokat a Teremtővel való harmonizáláson át vagy sem.
Ezért keresnünk kell embereket, akik válaszolnak a hívásunkra, hogy terjesztenünk kell „az információt szétszórni,” a lehető legjobban használni az internetet, mint eszközt. Az internet gyakorlatilag a lehetőségünk a mindenhová való eljutásra. Először saját magunkat kell eljuttatni egy rendszerig, másfelől amikor másokat kezdünk szervezni, önmagunkat szintén szervezetté kell tenni.
Az első dolog, ami kell a munkánkhoz, a belső egység, és természetesen a munkánk legfontosabb aspektusa, a terjesztés. A válság pontosan megmutatta, hogy többet kell törődnünk másokkal, mint magunkkal. Gyorsabban elérjük a célt, a lehető leggyorsabb módon, ha terjesztjük a kabbalát. A válságon át a Teremtő megmutatja nekünk, hogy nem szabad önmagunkra időt pazarolni. Csak a világ számára van időnk, a világot szervezve, önmagunkat szervezzük és korrigáljuk.
A globális válság teljesen érthetően érkezett el, néhány évvel ezelőtt. Hosszú ideje a környezetvédők jelezték, hogy bajban vagyunk, de pontosan a gazdasági válság volt az, ami elhozta a pánikot. Miért a gazdasági válság? Mert ez reflektált az emberek közötti egoista kapcsolatokra a legjobban, amikor ezek a kapcsolatok globálisak lettek, és integráltak, a problémák megjelentek.
Mi is az a gazdaság? Egy kijelző, az egoisztikus kapcsolatrendszerünk kifejezésére, annak összege, amit mindenki közülünk akar, de képtelen elérni, csak az által lehetséges, ami maga a gazdaság, azaz az egoisztikus kötelékekkel és kapcsolatokkal, megfelelve az „én neked teszem meg, te pedig nekem” alapelvnek. A gazdaság tiszta egoizmus, annak a legkeményebb, piszkosabb formájában. Amikor hirtelen belépünk egy globális, összekapcsolt állapotba, felfedezzük, hogy ez az állapot teljesen ellentétes azzal, amit a gazdaság fogalma jelöl.
Tárgyalhatunk bármiről – akár az atomfegyverekről is – a félelmünk ezt lehetővé teszi. Azonban képtelenek vagyunk a gazdaságról tárgyalni., mert mindenki a maga oldalára szeretné húzni a takarót. De hát hogy másképp lehetne?
Ez a legnagyobb problémánk. A gazdaság már úgy jelent meg a világunkban, mint egy integrált, összekapcsolt, kölcsönösen összekötözött rendszer, és az emberek még nincsennek készen erre.
Ez a legnagyobb viszály, ami létezhet a világunkban, a legnagyobb, akkut megmutatkozása, a rendszerrel való nem megfelelőségünknek, azzal a rendszerrel, amely most manifesztálódik a számunkra. Láthatjuk az internetet, ami maga az analóg mátrix, minden rész kölcsönösen függ a másiktól. Az akaratunk ellenére össze vagyunk kötve ebben, az egoista gazdaság összes kötelékével, és nem tudunk belőle megszökni. Ez a természet kihívása, és világosan mutatja, „fiúk, az idő eljött.”
Előre kell mozdulnunk önmagunk által, és enyhíteni ezt az állapotot, eljuttatni az egész emberiséget ennek a mátrixnak való teljes megfelelésig, magyarázatokon és az oktatásokon át. Ha nem lépünk ebbe az irányba, a képességünknek megfelelően, akkor a válságot rántjuk magunkra még jobban.
A mátrixnak megvan a saját programja, milyen módon kerül egyre közelebb hozzám, aminek eredményeképpen még nagyobb eltérések jelennek meg a világban, forradalmak, háborúk, kataklizmák, és így tovább. Egy vulkán felébresztése komoly következményeket okoz a globális skálán. Mi történik, ha 20 – 30 vulkán tör ki? Mi az ismeretlen túszai vagyunk, egy lőporos hordón ülünk, a Föld titáni erőket hordoz a mélyében. Meg kell ezt érteni és nem provokálni a természetet, hogy a kemény arcát fordítsa felénk. Éppen ellenkezőleg, most teljes mértékben felborítjuk az egyensúlyát, de nem csak ökológiai értelemben.
Ezért az összes csoportunknak, mindenkinek, aki velünk tanul, terjesztenie kell. A természet maga kötelez minket erre. Ez az egyetlen út, a számunkra, az előre törésre, és a globális mátrix megközelítésére.
KN