“Hozzá lehet fordulni, mivel Ő nagyon közel van hozzánk”
Egoista természettel lettünk megteremtve, és ezért csak arra tudunk gondolni, hogy magunkat élvezetekkel töltsük ki. Ezért ha az adakozás gondolata felmerül az elménkben, némileg az egoizmus fölé emel minket, és elkezdünk ugyan egy ellentétes irányban gondolkozni, amely már nem a belső természetünkből, hanem a Fénytől, a Teremtőtől származik.
Csak két forrás van a világegyetemben, a Teremtő ereje, az adakozási vágy, és a teremtmény ereje, amely az élvezetek megszerzésének akarása. Így ha egy vágy irányul arra kérdésre, mi az, ami magasabb rendű, mint valakinek a földi létezése, azaz mi valójában az élet értelme, hirtelen felébred az emberben ennek a vágynak a tudatossága, ami azt jelenti, hogy a Felső Fény elkezdett működni rajta.
Majd az a személy szerez egy csoportot, vagy keresztezi a napjait egy könyv a kabbaláról, vagy csak hirtelen meghall, egy beszélgetést – mindenki úgy találkozik tehát a kabbalával, mintha az véletlen lenne. Azonban meg kell értenünk, semmi véletlenszerű nincs ebben. Amikor valaki megszerzi a megfelelő helyét és kap ezen át egy lehetőséget a tanítóhoz, a könyvekhez és a csoporthoz való kapcsolódásra, nem szabad kihagynia ezt.
Nem minden rajtunk múlik, de mindenkinek keresztül kell mennie egy folyamaton, és van egy része ennek, ahol saját magunkat kell megszerveznünk. Ha a Teremtő hív bennünket a spirituális fejlődésre, attól a pillanattól, amikor felismertük ezt a meghívást Felülről, nem szabad kihagynunk!
Ezért kerülünk össze egy csoportba, jövünk minden nap a leckére, inspiráljuk egymást a cél fontosságával, és szervezünk különféle eseményeket. Mindezeknek kell meggyőznie engem, a spirituális fejlődés folyamatainak fontosságáról. Ha a csoport folyamatosan arra gondol, hogy elérje a célt, ez befolyásol bennünket és empátiára kényszerít bennünket.
Amikor kapok bármilyen lehetőséget az előrehaladáson való gondolkozásra, és arra, hogy a spirituális cél nagyszerűsége felébredjen bennem, amire azonnal reagálhatok. Ezek nagyon fontos pillanatok. Minden azon múlik, milyen módon reagál valaki a Teremtő hívására.
Valójában minden nap érkezik hozzánk, ehhez hasonló meghívás. Ha helyesen reagálunk rá, akkor holnap még több ilyet kapunk, holnapután pedig még ennél is többet! Ezen a módon elérhető az állapot, amikor az ember minden pillanatban azt érzi, hogy párbeszédet folytat a Teremtővel, egészen addig, mind mindezek a lehetőségek, gondolatok és vágyak teljesen megváltoztatják őt, és állandó, tudatos kapcsolatba kerül a Teremtővel.
Különböző fokozatai vannak ennek a kapcsolatnak, amelyet állandóan ki kell terjeszteni, és különböző módon megszerezni. Ez jön, majd megy egy még nagyobb vágy felébredésével bennünk. Mint egy játék, egy flört, amellyel a Teremtő felgyújt egy vágyat bennünk, ami arra irányul, hogy üldözni kezdjük Őt. Mondva van, „az én Szerettem olyan, mint a szarvas” amely állandóan hátra pillant, elmenekül, eltűnik, majd közeledik ismét. Így játszik velünk a Teremtő.
A kulcs az, hogy ne veszítsük el a lehetőséget, amik felbukkannak és helyesen reagáljunk. Azokban a pillanatokban, amikor érezzük a felébresztést, nem szabad elfelejteni, hogy ez Felülről érkezik, és válaszolni kell a hívásra. Ahogy mondva van, „Hozzá lehet fordulni, mert Ő nagyon közel van.”
KN