Sátrak az utcán
Kérdés
Az utolsó néhány napban néhány Izraeli elkezdett tüntetni a lakás válság ellen. Sátrakat állítottak fel a városok nyílt terein, és ott tüntetnek az egekbe szökkenő lakásárak ellen. Elvezethet ez bármilyen korrekcióhoz?
Válasz
Ez egy helyes dolog. Azonban mit tehet a mi szegény kormányunk értük? Túl nagy képességeket és lehetőségeket tulajdonítunk a kormánynak, azt gondolva, hogy „ha ma eldöntenek valamit, holnap végre is hajtják.” De ez nem így van. Talán nem tudja ezeket a problémákat a kormány? Vagy a miniszterek nem akarnak összeülni egy kormányülésre, és döntést hozni, hogy holnaptól új, olcsó házakat kezdjenek felépíteni?
Ez nem történhet meg, mivel mi egy nagy bonyolultságú, kölcsönösen összefüggő szociális probléma halmazzal kell, hogy megküzdjünk, és a lakásprobléma csak egy, ezek közül. Egyiket sem tudjuk korrigálni anélkül, hogy ne korrigálnánk az emberek közötti kapcsolatot az egész országban. Senki nem tud segíteni, sem a miniszterelnök, vagy az egész kormány, sem a parlament, sem azok, akik most sátrakban ülnek a városok utcáin.
Ez jó, hogy ők ott ülnek, és az is jó, hogy a miniszterelnök erre odafigyel. Jó, hogy aggódik, és hogy a tüntető emberek igényt ébresztettek benne a helyzettel való foglalkozásra. Talán ez végül elvezeti őket a helyes következtetéshez, hogy a korrekciója ennek a problémának, nem a miniszterelnöktől fog származni. Még a pénz sem old meg semmit. Egy sokkal nagyobb probléma rejtőzik itt. Még ha elég pénz is lenne az országban, a hatóságok képtelenek lesznek, bármilyen használható döntés meghozatalára.
Meg kell értenünk, hogy a mi időnkben, nincsenek független, problémás helyzetek. Most, amikor a természet, egy zárt, integrált hálózatba zárt bennünket, minden kizárólag az emberek közötti kapcsolattól függ. Egyetlen szociális probléma nincs, még a legkisebb sem, amely megoldható lenne, a szociális kölcsönkapcsolatok, illetve a nemzeten, vagy az egész világon belüli kapcsolatok nélkül. Ennek a pontos megértése nélkül, senki nem lesz képes tenni, semmit.
A feladat talán másodlagosnak, vagy tisztán technikainak tűnhet. „Mi ebben a valóban annyira nehéz? Csak adjunk egy utasítást, szabadítsunk fel egy területet az építkezésekre, és hagyjuk őket elkezdeni építkezni.” Azonban nem tudják ezt megtenni, mivel egy áthághatatlan akadállyal találják szemben magunkat, önmagukon belül. Ez ugyan az, mintha adakozást várnánk el valakitől, aki azonban egyszerűen képtelen erre. Egyszerűen nem tudja megtenni.
Tehát értsük meg, hogy ma csak egy megoldás lehetséges minden problémára, a kölcsönös garancia. HA nincs kölcsönös garancia, nincs megoldás. Ez pontosan az, ahogy el kell juttatnunk az embereket a megértéshez. Biztosak lehetünk benne, hogy sikereket fogunk elérni, és átkerülünk minden problémán, azonban kizárólag a kölcsönös garancia eszköze által.
KN
