Dr. Michael Laitman

A tömegeket nyomasztó kérdés

A világ korrekciója akkor kezdődik, amikor mi csoporttá egyesülünk, és feltárjuk az adakozás erejét közöttünk. Akkor ez a csoport korrigálja az egész világot, amely kész egyesülni vele, és csatlakozni a csoport által hordozott üzenethez. Ez az, ahogy tovább lépünk a korrekció felé, a saját beteljesedésünk irányába.

Ennek a hatása által, amit elkezdünk érezni, megérteni és felismerni, hogy mit kell korrigálni? Ezen alapulva, mit kell kezdenünk ezzel a következtetéssel? Melyik tudománynak, és kísérleti adatoknak felel ez meg?

Az élet maga az, ami már megmutatta ennek a szükségességét.  Tisztán demonstrálja, hogy egy összefüggő világban élünk, ahol minden rész, kapcsolatban van a másikkal. Azonban mi még mindig a gyűlölet által állunk kapcsolatban, és rettenetes állapotú különböző dolgok által. Ezen kapcsolatok maguk a válság megtestesítői, azon kapcsolatok amelyek feltáratlanok köztünk, és amiken az elutasítás és az egó uralkodik. Minden kapcsolatunkat beburkolja a válság, és ezért az életünk egyre nehezebbé válik. Egyre jobban szenvedünk, a céltalanság miatt.

Innentől láthatjuk, hogy a beteljesedés közelében vagyunk, és láthatólag már csak néhány lépést kell tennünk. Ezek után fokozatosan feltárul, hogy erőtlenek vagyunk, nem tudunk a világ elé állni. Semmit nem tudunk korrigálni, egy külső közösségben.

Maximum veszekszünk a természettel, leromboljuk olyan mértékben, hogy halálos fenyegetésként lebeg már felettünk. A végén az egyetlen, ami marad a számunkra, nem más, mint a saját korrekciónk. Ha korrigálttá válunk az egység érdekében, akkor, az életünk jobb lesz, és biztonságosabb. Így, a tudás és a keserű tapasztalatok egy alapot jelentenek a számunkra, s biztosítják nekünk első kézből, hogy értékes legyen számunkra a saját korrekciónk.

Bizonyos mértékben a külvilág már egyetért a globális válság fennállásában, és abban, hogy el kell érni, bizonyos egységet közöttünk. Az embereknek meg kellene látni hogy muszáj egységre lépni. De hogyan?

Egy kérdőjel bukkan fel előttük, amely nagyon erőteljesen jelzésértékű. Végül is, ha a tömegek elkezdik ezt érezni, ha látják, hogy nincs mást-mit tenni, segítségért fognak kiáltani, a megmentésükért. Írva van, „Izrael gyermekei sírnak a feladatért,” Bár a tömegek nem Izrael gyermekei, azaz ők nem törekednek egyenesen a Teremtő felé, mégis készen állnak erre. Ez az, ahogyan a nemzet kivonul Egyiptomból.

Ki látja és érti az általános képet, néhány vezetőn kívül?

A szemeink előtt az emberiség fokozatosan bebukfencezik ebbe az állapotba. Elég tény igazolja ezt most már, amik megerősítenek minket a saját utunkon.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

65 queries in 0,605 seconds.