Az abszolút szabadság feltétele
A Teremtő azért teremtett mindent, hogy élvezeteket adjon az embernek. Azonban szükségünk van egy edényre, vágyra, ennek a jónak a megszerzésére, amit Ő akar adni. A Teremtő ugyanazt az élvezetet akarja nekünk adni, ami neki magának is örömet okoz, vagyis az adakozást. Nincs a világban más élvezet!
Azonban ahhoz, hogy valaki érezze ezt az örömet, meg kell szereznünk a velünk ellentétes minőséget, a kitöltés hiányát, mivel az adakozásra irányuló vággyal ellentétes vágy, a megszerzés vágya. Ezért a Teremtő megteremtette az élvezetre irányuló vágyat, egy mesterséges teremtményt, amely nem létezett korábban, és amely az ellentétes lenyomata a Teremtőnek.
Most a teremtmény érzi ezt az ellentétességét önmagán belül. Egyfelől érzi, hogy lehetséges élvezetekkel kitölteni a vágyát, de akkor számításokat végez és elkezd adakozásra vágyni. Azaz többé nem keres kielégülést.
Az adakozás nem kitöltés, hanem minőség, az adni vágyás minősége. Az adakozásban az ember nem kap viszonzásul örömöket, hanem maga az adakozás ad kielégülést a számára. A megszerzésben egy cselekedet választ el a kielégüléstől. Amikor a kitöltés belém lép, örömet érzek. Azaz, a vágyam, és a kitöltése két egymással szemben álló dolog, és nekem erőfeszítéseket kell tennem, hogy megszerezzem a kitöltést, mivel ellentétes velem.
Azonban az adakozásban csak valakim másnak a vágyára van szükségem, és azt kell éreznem és kielégítenem. Ez a cselekedet, a másik ember viszonylatában, akit kielégítettem, válik az én kitöltésemmé. Semmilyen jutalmat nem várok viszonzásként. Az örömöm, maga az adakozás cselekedete.
E miatt a különbség miatt, amikor az ember a megszerzéssel dolgozik, mindig ellenőriznie kell és kiértékelnie azt. Mennyit adtam, és mennyit fizetnek ezért nekem? Mivel a fizetség nem tőlem függ, hanem másoktól, hogy ők mennyit szeretnének fizetni nekem ezért. Ha azonban az adakozásban dolgozok, és csak ezt akarok, senkitől nem függök, és én döntöm el, hol vannak a határaim!
Ezért aki az adakozás útján megy, olyan mértékben merül bele, amennyire az adakozásban akar lenni. A Teremtő pedig támogatni fogja! Az adakozásban csak egy általános törvény van, amely beburkolja a teljes teremtést. Az adakozásban nincs, és nem is volt soha, semmilyen megszorítás, vagy tiltás! Ezért minden teremtmény önmaga döntheti el, melyik szinten akar viszonyban lenni ezzel a minőséggel, ennek a gondolatával, és magával az adakozás szándékával.
Itt nem lehet semmilyen számítás arra vonatkozólag, hogy mit csinálok, és mit kapok érte cserébe. Nem kell attól félnem, hogy ha kevesebbet teszek, és akkor kevesebbet is kapok, én a kölcsönös adakozás általános törvényében vagyok, ahol „nincs senki más Rajta kívül.” Én magam döntöm el, milyen szinten akarom ezt megtenni. Ennek a szintnek megfelelően megtapasztalom a feltárulását vagy elrejtőzését az adakozási képességeimnek, és ehhez viszonyított mértékben élvezem ezt az adakozást.
KN
