Táruljon fel a felső világ a Zohár tanulása által
Mikor a Zohár azaz Ragyogás Könyvét olvassuk, mindig gondoljunk arra: Miért kell nekünk ez a könyv? Annak ellenére, hogy teljesen érthetetlen, s varázslatos, irreális dolgokról beszél s hasonlít evilági parancsolatokhoz, meg emberek, állatok, tájak, folyók, dombok, hegyek szerepelnek benne.
Értsük meg, hogy a Zohárban egy az egonál magasabb világ/ítás/ tárul fel, s ennek a lenti világunk csak lenyomata.Mondjuk építek egy agyagtornyot, gipszet teszek bele, s mikor megkeményedik, felveszi a gipsz a torony alakját. Aztán leszedem a külső részét s lesz egy pátrix meg egy mátrix, egy pecsét és egy lenyomat.
A felső világ a pecsét s ami lent van, az a lenti világ. Tehát ez a két világ megfelel egymásnak. Noha a lennti világról beszélünk s a benne lévőkről: dombok, utak, emberek, nap és hold, de mindig az ő vetítésükről van szó – a felső világról.
A Zohár dehogy beszél a lenti lenyomat-világról, csakis a forrásáról, a nem-ego szintről. Ami a mi világunkban az öröm-kapás vágyaként érződik, az a fenti szinten az adás vágya. Tehát csak ha gyakoroljuk az adást a társaknak s elérjük így a lelkiséget, a spiritualitást, azzal, hogy csoportban dolgozunk, így válunk a szétesett egyéni pontokból egységesebb formává itt lent is. A lenti világbeli csoporttá alakulunk.
És máris létezik egy ilyen csoport, amiben van kölcsönös megosztás, adás, egység, melynek tökéletes kezdeti /1/ alakja és a végső /3/ már létezik a Téridőn kívüli végtelenben. Tehát mindig arra kell gondolnunk, hogy hogyan lehet a már felépült, kijavított állapotot, annak vágyát, erejét ide levonzani, megvalósítani: vagyis felemelkedni a megértés által ebbe a felső dimenzióba, miközben a lenti életünk halad tovább.
Tehát ebben a világban éreznünk kell a társakkal való egységet s el kell képzelni, hogy mi azonosak vagyunk a felső csoportal, akik teljesen gyógyult-felépült állapotban vannak már, kölcsönös adásban. És kel a vágy arra, hogy onnan megvilágítást kapjunk, hasson ránk ez.
Tehát a Zohár sosem a lenti világról beszél, noha a képei innen valók, ezt nevezzük az ágak nyelvének, ami a gyökerekről szól. Tanulása közben mindig a csoporttal való teljes összeolvadásra gondoljunk, a kölcsönös adás szándékára, mert ott lehet azt a Felső megvilágító Világot megtalálni.
