A tiszteletreméltó segélykérés
Kérdés
Igazán érdekel, hogy ha a kapást megszorítjuk, miért nem szégyelljük magunkat, ha imában kérjük a Mayin Nukvin-t /MAN- női vizek/ a felemelkedésre?
Válasz
Azért enm szégyelljük magunkat, mert segítséget kérünk aza dáshoz, nem magunknak kérünk. Nincs miért szégyenkezni.
Mondhatnánk, “hiszen az egész felépülés a Végtelen Malkuth-ja előtti szégyenből ered! ” Igen, de mégsem érzek szégyent, mert nem magamnak kérem, magamnak elég a létminimum, hogy a többit mind másnak adjam!
Nincs ebben mit szégyellni. Ellenkezőleg, ebben dicsőség van nekünk, mert adhatok másoknak, – segítséget a közös felépülés vágyának fontosságának elképzelésében – amit más nem tud megtenni! Mindenkinek annyira egyedi képességei vannak, hogy amit az egyik megtehet, azt más nem teheti meg. Mert a közös lélekben mindenkinek saját személyes gyökere is.
Tehát ha az adáshoz szükségünk van tudásra, egészségre és életerőre, akkor ezeket lehet kérni emiatt. Pont ezt jelenti az igazság világában az “élet” szó.
Ilyen az életem: annyiban élet, amennyiben adni tudok. A tetteim már csak adásból állnak majd. És ennek szelleme tartja fenn a létem, ezt hívják szellemi – nem-fizikai – állapotnak.
