Dr. Michael Laitman

Sivatagi előadás

A szellemi munka a minuszból (hiányból) a plusz felé (a felé, ami segít) nem könnyű. Kívülről logikusnak tűnik: nem tudunk haladni, sőt elfelejtjük az egészet, mert az érzés és az ész egoista és nem erre van programozva.

Mert itt minden máshogy van elrendezve. Ha befektetek ebbe, ha fáradozom, ha ráhajtok, látom, hogy egész máshová kerülök. Csalódom folyton, kétségbeesem végül, de a rákövetkező percben, ha nem menekülök el, akkor megtalálom mégis. És amit találok, az teljesen más, mint amiben reménykedtem, vagy gondoltam, hogy kapnom kéne.

Mert a szellemi kapás teljesen eltér a fizikaitól.Csak egy kis nyílás jelentkezik, mint a tű hegye, vagy mint a pupilla. És azon át törünk be a másik világba.

Ezt a nyílást a teremtő nyitja,a bölcsesség megvilágítása, fénye, és mi kiszélesíthetjük. Ez a nyílás úgy készül, hogy mindannyian lecsökkentjük, besűrítjük, megszűrjük az egoizmusunkat egész nulláira, és a szívekben lévő pontok (a közös felépülési vágy pontjai egyesekben) csoportot alkotnak. és ha csoportba tömörültek a pontok, akkor együtt elégetik a falat, ami elválaszt minket a szellem világától. Ahogy csoportot alkotunk, elfordul ez a pont, ami minket átvezet a szellem világába.

Ezért csinálunk gyűléseket, hogy eljussunk ehhez a szinthez, amikor az élet íze ráél mindenre, amit “Íz-ráél-nek” hívunk, amikor a Tan megvilágítása és a teremtő együtt vannak. Azonos hullámhosszra jtunk, együtt mozdulunk, egyetlen közös vágy és gondolat vezet a felépülésre, a szívpontok egyesítésére, az egyéni egók, önzések fölé, és a fizikai élet szintje fölé. (geo)

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

64 queries in 0,741 seconds.