Dr. Michael Laitman

Miért is vagyunk annyira különbözőek?

Miért különbözünk annyira egymástól?

/ 18-i sivatagi beszédből/

Mind gondoljunk arra, hogyan kéne lenullázni az egós követeléseket s csak a társakkal törődni. Ez a módja, hogy elérjük az jóhév-adó teremtőt. De nem kell a fizikai testekkel foglalkozni, ahogy sokan mások magyarázzák ezt.Az evilág sokféle szellemi irányzata ezzel törődik.De az Elfogadás Bölcselete – a kabbala – a társ szeretetét úgy érti, hogy miként segítünk egymásnak a testi egós kapni-akarás fölé vonzódni /moseh/, a csoport odaadó szolgálata, a közös felépülési vágy által.
Nem kell ezt összekeverni az ‘altruista’ szervezetekkel, amelyek a betegeket, szegényeket stb. segítik, s azt képzelik, ezzel a “romlott” világot javítgatják az isten parancsára. Hisz mind látuk, hogy az ilyen beavatkozások csak rontanak a világunkon. Ezek olyan dolgok, amik el vannak rejtve az emberi ész elől. Lassan tárul fel nekünk, hogy az ész szintjén mennyire nincs hatalmunk semmiben.
Vagyis nem kell azon filózni, hogy hogy segíthetnénk az egoista követelései beteljesítésében a társamnak, hanem csak a felépülés közös vágya érdekében elérendő társ-szolgálatban kell támogatni egymást.
Csak ennek mértékében tudjuk érezni a hiányát,vágyát annak a késztésnek, ami józásra /hasspáá-ra/ odaadásra vezet, ami azonos ezzel a jóhevű társ-szeretettel, amely elvezet a teremtő szeretetéhez, a saját elképzelés megteremtéséhez a nálunk magasabb erőről.

Ebből lehet megérteni, hogy miért kell magunkat ennyire eltérő emberekkel körülvenni, akiben mindben az önközpontúság, az ego uralkodik.Ez az önszeretet s az adódó ellenségesség, ez teszi lehetővé, hogy erőfeszítést tegyünk a teremtő feltárására e helyzet közben, felette.Mert a köztem és a teremtő közti szakadék az azonos a köztem és a társam közti szakadékkal, ami behozza a sziná-t, a gyűlöletet, haragot, a meg-nem-felelést.
Nincs távolság köztem és a teremtő között. Csak a társam és köztem van távolság. És amint kompromisszumra törekszem és közeledem szándékban a társamhoz, máris a teremtő szintjére ugrottam át. Amikor először megérintem a társam, egyben először megérintettem a teremtőt.
És minél többször törekszem mostantól a másikkal való ellentét helyett a közeledésre, de sosem a fizikai szinten, hanem a felépülési vágyban, a szívben lévő “közös pont” által, az egó fölött – annál erősebben tárul fel bennem a kapcsolatom a teremtővel, túl a szavakon, a belső megtapasztalásomban megélve, hogy beleolvadok a téridőn túl./geo/

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,139 seconds.