1+99
Ami úgy vetül ki nekünk ebben a világban, mint társadalom, körbevevő környezet, vagy mint emberiség, az Ein Sof állapotunkból tükröződik a szűrőkön keresztül, amelyek azonban még mindig egoisták. Így mutatkozik nekünk a Végtelen Világa, amelyben mi valójában létezünk.
Ha az ember elkezdi összekötni magát a teremtés céljával, úgy hogy meg akarja szerezni a Teremtőt és a vele hasonló tulajdonságokat, akkor integrálódnia kell a társadalomba, és felhasználni ezt, az előrehaladásra. Az én célom a Teremtő „megszerzése”, hogy azonossá váljak Vele, és hozzátapadjak. Ez határozza meg a viszonyomat a társadalommal, a barátokkal és saját magammal.
Ez az emberiségnek az a része, amelyben van “szívbeli pont”. Először is, ez a pont kötelezi a személyt, hogy „megszerezze” a Teremtőt, és ezzel a céllal érkezi el a csoporthoz. Az után felfedezi, hogy a Teremtő elérése érdekében először is össze kell kapcsolódnia másokkal, mert csak ilyen módon fejlesztjük ki az adakozás vágyunkat. Köszönhetően ennek az adakozás vágynak, amit megszerzünk, úgy hogy mi közösen fejlesszük egymást, felfedezzük a Teremtőt.
De létezik a másik része az emberiségnek, amely a “99% “, és a szívbeli pontja még nem fejlődött ki, azért ők nem érzik a Teremtő szükségét és nem is sóvárognak hozzá. Az egyetlen dolog, ami vezeti őket az élet problémái, és ezek a bajok a mi fejlődésünk irányában kell, hogy legyenek beállítva, azaz a bajok gyökere, az emberek közötti kapcsolat hiánya.
Akkor ők is érezni fogják az egység szükségét, nem akármilyen csoportban, hanem egy nagy és széleskörű emberi társadalomban. A céljuk az, hogy jó fizikai életet éljenek, amely csak a nemzetek vagy az egész emberiség egyesítése által érhető el.
Nincs szükség, hogy átmenjenek ugyanazon állapotokon, amelyeken a csoport átmegy, hanem csak azt kell tudniuk, hogyan kapcsolódjanak össze egy helyes módon, egy homogén és egységes társadalomban, amelynek a célja megszerezni a stabilitást, biztonságot és fizikai beteljesülést.
De azért, mert a két csoport kapcsolatban létezik, egyik benne a másikban, az első csoport, amely sóvárog a Teremtőhöz, és amelynek tagjai egyesültek egymással (nem a fizikai bajokért, hanem a spirituális vágyakért és szükségekért). Ők sugározzák a nagyobb csoporthoz a saját értékeiket, és ezáltal nyomják és kötelezik őket, hogy elkezdjenek gondolkozni, hogy léteznek méltóbb és magasabb célok, amelyek túlmutatnak ezen az életen, és hogy létezik egy nagyobb beteljesedés!
Akkor a második csoport, a “99%”, hirtelen elkezdi érezni a végső célt és az elérésének a szükségét, és ekképpen fejlődik. Végül is, ez a két csoport elkezd közeledni, egyik a másikhoz. Habár kezdetben különböző céljuk volt, de később a második csoport hirtelen felfedezi a lehetőséget egy teljes és örökkévaló élet megszerzésére, amely magasabb az előbbi fizikai ideálnál. És akkor egy új vágyat kapunk.
Összegezve, mindannyian egyesülünk, és egy rendszerhez térünk vissza, amely a Teremtés alapgondolata volt.
BS
