Az Univerzum új paradigmája
Az emberiség jelenlegi fejlődése elvezet bennünket egy nagyon érdekes következtetésre: hogy ha a múltban minimum 10 órát áldoztunk a munkavégzés érdekében, ma már ezt a hozzáállást, meg kell változtatnunk.
Nem kellene munkát keresnünk. Mindenkinek csak annyit kellene dolgoznia, hogy biztosítani tudjon egy megfelelő és rendes életszínvonalat önmaga számára. Az életszínvonal területén nem a minimumról van szó, hanem egy egyenlő normális szintről beszélünk, és többet ne igyekezzünk elérni. Ettől kezdve megértjük az egyetlen módját annak, ahogy, lehetséges elérni az egyensúlyt a környező természettel. Az egyensúlyt a megszerzési és adakozási erő között, az által mérjük, hogy mennyit kap mindenki a társadalomtól és mennyit ad vissza annak. Ez egyensúlyra vezet mindannyiunkat és az egész emberi társadalmat, a természettel szemben.
Ennek eredményeként, elérhetővé válik sok szabad idő az emberek számára. Az ürességet, amely ugyancsak megjelent, meg kell tölteni a harmónia megszerzésével. Az embernek a párbeszéd által kell fejlődnie, és a másokkal való kapcsolat által. Ha most felszabadul az elmondottak alapján neki 7-8 óra naponta, akkor ez a természet programjában így volt előírva. Nem hiába alakult ki a technológia, a kommunikáció, a szolgáltatás és nemzetközi kereskedelem olyan mértékben hogy képes az emberiség biztosítani magának minden szükséges dolgot, napi két óra munka által.
Ezt így határozta meg a természet, és mi egy objektív valóságnak kell, hogy ezt lássuk. Az időnk felszabadulása szándékosan történik, hogy biztosítsunk magunknak egy szükséges egyensúlyt.
Ez által akkor megnyílik számunkra egy teljesen más létezési szint a természetben, ugyanaz a szint, ahol a teremtés, a Felső Irányítás alapgondolata van. Elkezdjük érezni a mechanizmust, amely vezeti az egész univerzumot, beleértve minket is.
Meg kell ezt magyaráznunk az embereknek, és egy bizonyos időn belül, el kell vezetnünk őket az élet, egy újfajta megfigyeléséhez. Ez a jelenlegi paradigma. Az emberek meg kell, hogy értsék, hozzá kell, hogy szokjanak, és ez alapján teljesen meg kell változtatniuk a gondolataikat, a hozzáállásukat az élethez és a világhoz . Azaz, a legfontosabb ideál, a legfelsőbb érték kell, hogy legyen a “mi”, a köztünk levő kapcsolat és az egyensúly a természettel.
BS
