Be kell jutnunk az adakozás rendszerébe
Kérdés
Milyenek lesznek a kapcsolatok köztünk, amikor felfedeződik az adakozás rendszere?
Válasz
Ezt a rendszert kéne látnunk most, a konvenció után. Mindenkinek látnia kell a szívbeli pontot, és megértenie, hogy ha távol is van a többiektől fizikailag, a köztünk levő hálózati kapcsolat a szívünkben van.
Létezik egy belső rendszer, amelyben bele van foglalva az összes barátunk (ebben van az összes múltbéli kabbalistáknak a felső rendszere), és körülötte van egy külső rendszer – amely tartalmazza az egész emberiséget. Mindenki össze van kapcsolódva, és ez a kapcsolat nem változik, szóval állandó. Ami megszakadt, az csak a köztünk levő helyes viszony érzékelése.
Mi azt mondjuk a mi világunkban, hogy “egy repedés lett a kapcsolatunkban.” Azaz,ezek a kapcsolatok jók voltak és megváltoztak rosszra. A kapcsolatok megmaradtak, de a köztünk levő viszony romlott el.
Fel kell, hogy fedezzük ezt a rendszert, amelyben mindannyian összekapcsolódva vagyunk. Nem lehet szétszakítani vagy megváltoztatni ezeket a kapcsolatokat. De meglehet változtatni a viszonyunkat a kapcsolatokban. Ez most tőlünk függ, hogyan fogjuk felfedezni az életet ebben a rendszerben.
Ez vonatkozik az egész világra. Számunkra – ez egy belső cselekedet, “belső terjesztés”; De a világgal szemben – ez külső terjesztés. Tehát, ekképpen létrehozzuk az együttműködést a két rendszer között. Az ember úgy érzi belülről, hogy ez így van. És lassan – lassan kezdi látni, hogy a világunk egy elképzelt világ.
Minél jobban látja magát, hogy ehhez a rendszerhez tartozik, mint része a rendszernek, és úgy érzi, hogy tőle függ – annál inkább meg fogja látni, hogy minden, ami történik az életében, akár a korporális életében, amely teljesen külső a spiritualitástól (munka, stb), az ő jelenléte mélységétől függ ebben a rendszerben.
Ekkor, az összes korporális lét cselekménye, korporális lét formái, az egész világ, amit lát maga körül – elkezd kapni valami megduzzadt külső formát, mint egy baba, amivel a bábművész keze játszik, de azért élőnek tűnik.
Az emberek helyét látni fogjuk – a kapcsolatokat az általános rendszerrel. Meg fogjuk érteni, mi hajtja őket, milyen jeleket és milyen válaszokat kapnak a rendszertől. Látni fogjuk, hogy ami működik mindegyikben az csak a kapcsolata a többi rendszerrel, és semmi más.
És ez a valamilyen testület öltözete, olyan, mint egy felhő, amelynek nincs önálló lényege.
Amíg nem látjuk előttünk a rendszert, addig látható számunkra ezek a testek, és ez az egész világ, azért hogy megmutassa, hogy van valami, és meg adja nekünk a szabad választást belépni a rendszerbe való belépésre, és a teljes valóságban való létezésre. Éppen ide kell, hogy belépjünk.
A konvenció megadta nekünk a kapcsolódási pontot ezzel a rendszerrel, amit meg kell ragadni, azért, hogy belőle kezdjük látni a rendszert. Ez a mi kötelezettségünk.
BD
