Inkább kiengedni a levegőt a ballonból, és nem a démonokat az kalitkából
Kérdés
Tegyük fel, hogy megszoktam, hogy 8-9 órát dolgozom naponta. Több pénzt kapok a túlórákra. A gondolataim mindig a munkára, a szakmai büszkeségre, és a megélhetésre vonatkoznak. Ez volt az én világom. Nagyon kevés időt voltam otthon. Igazán a családdal, csak hétvégén és ünnepnapokon voltam együtt. És hirtelen a munkámból elküldtek, és teljesen elvették tőlem az élet megszokott rendjét.
Válasz
Elvették, mivel nincs több pénz a világban. Más szavakkal, az egész világ ki kell, hogy engedje a levegőt a “túlfújt ballonból” és annak le kell szállnia a szükségletek alapvető szintjére. Vegyünk például öt dolgot, amivel foglalkozni kellene, mint alapvető szükségesség, lakás, étel, fűtés, biztonság, és egészség. Az a feladatunk – hogy ez meg legyen mindenkinek. Sok európai, az egész életükben gyűjtöttek a nyugdíjra, és biztosak voltak benne, hogy idős korukban majd élni tudnak belőle, mint a királyok, és a végén alig van pénzük élelmiszere, és a gyógyszerre.
Ezért, be kell mutatni az embernek, hogy egy igazi nyeresége származik abból, ha, hogyha részt vesz az integrált oktatási programban, amelyet majd a cége ajánl. Például elküldi a vállalat három óra munkára, és hogy utána öt órát tanuljon az egyetemen, de valaki mást, esetleg az egyetemre küldött, mind a nyolc órára.
Végül, kitöltjük az ember napját anélkül, hogy megváltoztatnánk az ő korábbi napi elfoglaltság keretét. Ő alkalmazottnak érzi magát, pontosan, mint azelőtt. És ez jó neki – továbbra is ugyan abban az irányban folyik az élete. Nem számít, hogy a foglalkozása megváltozott a munkahelyén, nem számit, hogy az álmok és a sok program feloldódott, mert látja, hogy ugyanez történik az egész világban. Ha többen vagyunk nyomorúságba, ez már fele részben kényelmesebb, és egyszerűen, nem léteznek más lehetőségek.
Ha így van, a tanulás szükséges feltételé válik, az alapvető szükségletek kielégítésére.
Kérdés
Egy személy, aki munka nélkül marad, nem csak a pénzé veszíti el. Elveszíti az önrendelkezését, az önbecsülés értékét, a társadalmi státuszt, és a barátokat is. Elszigetelve marad a társadalomtól; érzi, hogyan törnek ki a “démonok” a kalikából, és megnyitnak benne belső ajtókat, amelyek korábban soha sem gondolta, hogy léteznek.
Válasz
Tehát, azért, hogy ez ne történjen meg, azt ajánljuk neki, hogy úgy keresse meg a kenyerét úgy, ahogy a többiek. És különben is, amikor elkezd tanulni, azonnal elkezdi megérteni a saját maga és a világ helyzetét. Ez a megértés, lehetővé tesz számára valamilyen “puha támogatást”. Hogy nem dobják a szemétbe, mint azokat a szegény lelkeket, akik kitöltik most a hadsereg sorait, miközben munkanélküliek lennének. Mi nem csak valamivel foglalkoztatjuk őket, valamiféle haszontalan és céltalan kurzusban. Megadunk nekik egy új látásmódot, egy új megközelítést a világhoz.
Akkor, az ember megérti, hogy hol van, és miért történik minden éppen ilyen módon. Megváltozik egy teljes értékű, művelt emberré válik, aki jól érti, hogy mi történik. Nem zárkózott el a társadalomtól, megtartja a kapcsolatot a környezettel, részt vesz különféle tevékenységekben – és végső soron a cége is sikeresebb.
Az ember, aki elvesztette az állását, meg akarja érteni magát, vissza akarja helyezni magát a saját útjára. Elvesztette azt előzőleg, és le akarja tisztázni, hogy mi történt vele. Amikor látja, hogy ez része a fejlődési folyamatnak, mindenki számára egyformán, és nem csak neki, már is megkönnyebbülést érez. Ezért, a mi tananyagunknak, puhának és barátságosnak, támogatónak kell lennie, hogy az embernek könnyebbé tegye a lelkét.
BD
