Az ego a mi barátunk
Kérdés
Amikor egy fiatal pár, férj és feleség terveit építi a jövőre nézve, akkor álmodnak arról, hogyan fognak élni. Lehetséges, hogy a házaspárok megvitassák az ideális integrált család képét, az integrált oktatási csoportban, egy olyan formában, hogy mindegyik hozzáadja a meglátását?
Válasz
Ez ma is sikeres. Amikor mi létre akarjuk hozni egy ideális család képét, akkor ehhez meg kell értenünk a mi önző természetünket és teljesen objektíven kell kezelnünk. Ha én tudok egy objektív módon beszélni a feleségemmel, és ő elmagyarázhatja, hogy a véleménye szerint, ki vagyok én, és fordítva – akkor mi megérthetjük, hogy mit töltött a természet, a mi bensőnkbe: megértjük a nézeteket, a szokásokat és szándékokat egymás felé, és mi megpróbálunk ezek fölé emelkedni egy teljesen új kölcsönös viszony rendszerévé.
Mi nem törünk szét, mert mi létrehozunk valami újat, ami kényelmes és jó számunkra. Az összes negatív belső impulzus, a mi egoizmusunk, automatikusan átváltozik egy összekapcsolódásra fölöttük.
Elkezdjük látni, hogy ha nem lenne a mi egók, nem tudnánk kapcsolódni egymáshoz. Mi rá építjük ezt a közös pluszunkat, amely a partnerünké lesz, a mi barátunk lesz, a segítőnk, amely állítólag dolgozik ellenünk, de valójában megmutatja, hogy mi ellenkezzünk. Teljesen átváltoztatjuk az egót a mi kölcsönös kapcsolatunkban, és egy új családot hozunk létre belőle, egy új anti-egoisztikus partnerkapcsolatot.
Ebben a partnerkapcsolatban, az egoizmusnak nagyon fontos szerepe van, mert nélküle nem tudtunk volna semmit tenni. Az egó, a természet anyaga, amely szándékosan van belénk írva. Miben különbözik az ember az állattól? – pontosan abban, hogy az egoizmus megnövekedett benne évről évre és generációról generációra. Amikor mi használjuk az egoizmust, de átfordítva egy ellenkező irányba, akkor létrehozzuk a kölcsönösséget az elutasítás helyett – létrehozzuk a közelséget, a gyűlölet helyett – létrehozzuk a szeretetet. Ez mind összesen a szeretet.
BS
