A Teremtés „lebarnít” a Visszaverődő Fényben
Kérdés
Mire kell koncentrálni a Zohár olvasása alatt: a Fényre vagy a hiányra?
Válasz
Mit tudsz te tenni a Fényért? Mi csak azt tudjuk, hogy a természetben egy hatalmas és Teljes Erő létezik, Aki jó és jót cselekszik mindenkivel, a jóval és a rosszal egyaránt. Azaz, azok, akik akarnak, és azokkal is, akik nem akarnak előrehaladni az Ő törvénye szerint.
Valójában mi a Fény a mezejében vagyunk, amelyben található az adományozás tulajdonsága. Ez hasonló a fizika törvényével, amelyek meghatározzak a hatást minden erőtérben: mint az elektromágneses erő és a gravitációs erő. Azért, hogy ez a mező a leghatékonyabban hasson ránk, mi meg kell, tartsuk az ő feltételeit és hasonlók legyünk Hozzá. Akkor működni fog rajtunk a legerősebb formában.
A mező érzékenysége függ, hogy milyen mértékben akarunk és tudunk azonosulni vele. A természet kövületi, növény és állati szintjei, természetes formában haladnak a Fény felé. De az ember nem. Ő minden helyzetben meg kell, hogy határozza magában a saját viszonyát a Fényhez, vagyis mindig egy olyan szögben fordítsa magát a vizsgálat alatt és egy olyan szögben tegye magát a Fény hatása alá ahol a legmegfelelőbben és a leghatékonyabban tudja megvizsgálni magát és befogadni a Fényt.
Annak érdekében, hogy az emberkülönböző szögekben fordítja magát a Fényhez, ő tanulhat a Fénytől, megismerheti minden természetét, a vágyát, az evolúció rendjét és a fejlődése formáját. Ő megérti, miért kell, hogy forduljon pontosan ezekbe a szögekbe így, mivel ennek következtében a tulajdonságok és vágyak felébrednek benne. Ez kötelezi őt, hogy keresse a megfelelő viszonyát önmagával , amely el van rejtve a Fényben.
Az egész munka által az ember megérti a Teremtést és a benne működő erőket: a megszerzési vágyat és az adakozási vágyat. Ezen kívül nincs más semmi. Mivel a megértés megszerzésével együtt, a Felső Fényhez tartozunk majd , azaz a Teremtőhöz. Mert sem a Fény és sem a vágy nem tartozik a Felső szinthez, az Isteniséghez.
A házigazda elméje, amely mindent működtet és mindent ellenőriz, Ő irányít mindent, mind a kettőt: a Fényt is és az edényt is. Az ember, ennek következtében minden alkalommal forgatja az edényt egy adott állapotba a Fényhez viszonyítva, így elkezdi megérteni a teremtést és megismerni az elméjét, amely az edény és a Fény felett van. Ez az egy lehetőség van, ami megadatott nekünk: megszerezni a működő elmét. Ez olyan, mint nézni az asztalt és elérni az asztalos elméjét. És ez a mi munkánk.
(BS)
