Hogyan kell beszélni egy ismeretlen világról
Kérdés
Miért van az, hogy amikor a tíz szfíra tanulmányát olvassuk, könnyebb megtartani a szándékot, mint amikor a Zohár könyvet olvassuk?
Válasz
Először is nekünk szükségünk van valamilyen nyelvezetre. A spirituális világban nincsenek szavak, és a kabbalisták kénytelenek az “ágazatok nyelvén” beszélni, amely aztán összezavar minket.
“Az ágak nyelve ” azoknak megfelelő, akik már a spirituális világban vannak. Ha én a “Machszom” felett vagyok, nincs probléma a megértéssel, és nem számít, milyen nyelven kell magyarázni. Mert én egy reális formában érzem a spirituális világot, megértem, mindig azt a szintet ragadom meg a 125 szinten, amelyre felemelkedtem. Megértem a magyarázatot, hogy mi történik, pontosan úgy, ahogy értem a magyarázatát ennek a világnak, amelyet ismerek.
De ha én a “Machszom ” alatt vagyok, nem értem az “ágak nyelvét”, amely tapasztalatokról beszél. Könnyebb megérteni a Tálmud Észer Szfirot (Tász) nyelvét, ami beszél a spiritualitás szint technikai kifejezéséről, a “Fény ” nevéről, a “Szfirot “,a “Parcufok “, a szintek magasságáról. Fel tudom dolgozni, mert legalább érthető nekem, hogy a 120 szint alacsony, mint a125, és a “Nefes” kisebb mint a “Ruach”.
Még ha nem is értem mi ez, de valahogy össze tudom hasonlítani és felosztani. És ez nagyon fontos. Ha nincs a szívemben az érzése ezeknek a fogalmaknak, akkor legalább én az értelmemben felosztom őket szintekre: “Resimok”, “Arcok” AB, SAG, MA, BON.
Itt mindenki tud intelligensen beszélni, ha megtanulta az anyagot. Mégha nem szerez meg semmit praktikusan, de legalább megtanulja a fogalmak nyelvét és tud beszélni másoknak. Ezért van oly nagy szükségünk rá, és nélküle nem lennénk képesek kifejezni magunkat. Mivel a kabbalisták valamilyen kapcsolatot kell létesitsenek velünk, hogy átadhassák a Reformáló Fényt.
Szükségük van egy fonalra, amely összeköti őket velünk, és állandóan sugározzák a gyógyszert. Ellenkező esetben nem tudunk kapcsolódni velük, mert ők egy másik világban vannak elvágva tőlünk. Mi nem látjuk, milyen csövön folyik az információ számunkra.
A kabbalisták létrehoztak egy ilyen csövet, amelyen át megszólítanak minket, és beszél hozzánk a Partzuf – AB, SAG, Ma és a BON. És mi, ezáltal, megtanuljuk őket az elméletben, egy külső kapcsolatba lépsz, anélkül, hogy értenél semmit, hanem egyszerűen, mint egy papagáj ismételed, mondod ezeket a szavakat, hogy megkapd a megszerzés vágynak a gyógyszert, a javítás Fényét. Ez a kapcsolat lényeges.
De ha a kabbalisták nem a TES nyelvén kezdtek volna beszélni hozzánk, hanem a Biblia (Tanach) nyelvén, azonnal láttuk volna, hogy az e világról beszél, és mindent megértünk. Ez az egész probléma, hogy az emberek nem irányulnak úgy, mintha a történet a spirituális világra utalna, az adakozás cselekedetére, (a “Szent” “Binára”, az adakozás tulajdonságára), hanem, hogy mindent ezzel a világgal hasonlítanak azonnal össze és ennek eredményéből születtek a hittek és vallások.
Azonban, ha a “csoport” fogalma, a “kapcsolat”,a “terjesztés” közelebb lenne hozzánk, akkor úgy éreznétek, hogy a TES anyaga jóval érthetőbb. Soha nem lesz tiszta ez, egy intelektuális tanuláson keresztül. Lehetséges memorizálni minden szót, de nem mehet túl ezen. Ha az ember előre akar haladni az érzelmi megszerzésben a megszerzési vágyában, akkor ő nem fogja érteni a TES-t, amíg nem halad a korrekció irányában. Még a “Machszom” előtt el kell kezdeni érezni némi belső kapcsolatot és könnyebb lesz tanulni.
A helyes előrehaladás, előbb érzelem és azután az értelem. Ezért nem kell sok tudás. Az intelektuális tudás nem kapcsolódik semmilyen módon a spirituális megszerzéshez.
(BS)
