A kisbaba felakar nőni!
Egyelőre még nem értettük meg, hogy az előrehaladásunk a világ fejlődésétől függ. De ez fokozatosan feltárul ez előttünk, és felelősséget fogunk érezni a világért. Mint ahogyan a kisbaba „megadja” azt a szülőnek, hogy ne csak boldogságot érezzen miközben játszik vele, hanem állandó gondoskodást is igényel, s ezzel tárul fel napról napra a szülő előtt, hogy egyre többet igényel a kisbaba azaz, “ő fel akar nőni”. Ez a munka „élvezetes és szórakoztató” is egyben, de a szeretet egy nehéz kötelezettség ugyan úgy ahogy egy kisbaba felé is, a világ felé is.
Egy új korszak küszöbén állunk, mert a világ előre akar haladni, de nem találja ehhez az eszközöket. Napról napra mélyebbre süllyed a depresszióban, és ezáltal, egyre inkább erőtlenséget érez. De ez segít minket az előrehaladásban. Valójában, a Kabbalistáknak a múltban sokkal nehezebb volt, mert nem látták a változást a világban, és így a munkájuk eredményét sem tapasztalták. De mi megnyertük ezt a speciális lehetőséget, hogy folyamatosan láthatjuk a változást, ahogy dolgozunk magunkon.
A fiatal párok, akiknek nincsenek gyermekeik, ma rettenetesen szenvednek, mert saját döntésük alapján csak egymásért élnek. Valójában viszont a gyermekekért kellene élniük, mert csak őáltaluk válnak igazi családdá, ami leképezi kicsiben a világ rendszerét.
Ezért, ha mi gondoskodunk a világról, és olyan szülőkké válunk, mint akiknek közös gyermekük a földkerekség, az erősíteni fog minket, és sikert hoz nekünk mindenben, amire vágyunk.
Ehhez meg kell tanulnunk kifinomítani a módszert. Mindenkinek oktatóvá, tanárrá, szervezővé kell válnia a saját életterében, mert csak így haladhatunk előre. Ha nem gondoskodunk az emberiségről, akkor nincs esélyünk az előrehaladásra. A Teremtőnek nincs szüksége önmaga fejlődésére saját maga számára, hanem 7 milliárd vágyra van szüksége, és nekünk értük kell, dolgozzunk.
ford: BS
KA