Dr. Michael Laitman

Az én gonoszom a mikroszkóp alatt 620-szor

Báál HáSzulám, Sámáti 02.08.2012 “Te körülvettél engem hátulról elülről”

Minden jelenség felfedeződik  csak az ember szempontjából a teljes érzékelése hiányából, mert az érzékelések korrigáltak. A világ megjelenik mint nem teljes, az emberi látás és tudásnak megfelelően. De meg kell érteni, hogy a tökéletesség hiánya nem rajtunk a kivüli világban, hanem mi bennünk van.

Ma a globális válság nem fejlődik körülöttünk, hanem a mi érzékelésünkben. De ha egyszer mi megjavítjuk magunkat, akkor az összes külső problémák megszűnnek. Mivel a világ nem létezik bennünk, csak az érzelmeinkben, ő bennünk van. És ha mi egyszer kijavítjuk a tulajdonságainkat, azonnal eltűnnek a katasztrófák, a problémák, viharok és válságok. Mindez nem létezik, az egyszerű felső Fény létezik, amely kitölti az egész valóságot …

A különbség az igaz és a hazug kép között csak az emberen belül van. Először is meg kell érteniük, hogy ezek a csapások hasznosak, célirányosak, mint ahogy irva van: “Én vagyok az első” azaz ok-okozati és az “útolsó”, vagyis a cél. Ezek az ütések jönnek az embernek, hogy javítsa ki magát, és mutassa meg, hogy a valóság érzékelése hamis.

Úgy működik, mint egy “segítőtárs”. Mert ha ez a gonosz az emberen belül maradna, akkor soha nem fedezte volna fel. Bár a gonosz feltárul kívülről, mintha ellene lenne, akkor az ember különbséget tud tenni. A mi egónk növeli ezt a gonosz, ami lehetővé teszi, hogy lássuk másokban a legkiemelkedőbb formában.

Mi nézzük gonoszt, mint nagyítón keresztül, azt látjuk egy nagyobb méretekben 620 – szorosan. Ez segít abban, hogy felfedezzük, és ezt nevezzük, hogy “segitőtárs” a magam ellenében.

Én felfedezem a rosszat másokban, de az intelektemben látok mindent ellenkezőleg, és ő bennem van, így korrigálom magam. Az ember ha folyamatosan kritizálja a valóság érzékelését : hogy minden gonoszt lát kívülről, ezt azonnal át kell forditania, és úgy kell látnia őt mint hogyha benne lenne.

Tehát amikor azonosulok azzal, ami rajtam kívül van, akkor ez a tulajdonság egy jó tulajdonságá válik. Én elfogadom, benne vagyok, és helyes módon  korrigálom magam. Mert ennek segitségével én megtudom vizsgálni magam a csoport, az emberek, és a Teremtő szempontjából.

Ebből az következik, hogy a külső valóság érzékelése segít nekem abban, hogy megtaláljam a gonoszt magamban a belső másolatomban, megértsem, hogy ez a világ nem pusztult el, hanem én teszem tönkre magam, mert ez igy fedezi fel az én gonoszom. És pontosan ez által korrigálom magam, én kijavítavitom az egész világot. Ezt nevezzük, hogy “magamat és az egész világot az érdemei iránt itélem”.

Reméljük, hogy megtudjuk érteni és megemészteni egy ilyen képet, és átadjuk a helyes megközelítést az egész világ számára, minden lakosnak. És akkor, az ember  korrigálásával megtudunk gyógyítani minden problémát. És az első nehézség az, hogy ahelyett, hogy a világot korrigálnánk, az ember meg kell értse, hogy mi magunkat kell korrigálnunk.

Kabbala tudománya azt mondja, hogy az egész világ amit magunk körül látunk, ez a mi belső tulajdonságunk, mint egy tükör. De az egyszerűség kedvéért el lehet magyarázni, hogy először az embert kell megjavítani, mert csak később tudja megjavítani a világot. Mivel a korrupt az ember, egy korrupt világot épít, és a korrigált ember megtudja építeni a korrigált világot.

(BS)

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,134 seconds.